Lezárultak az Út a munkaerőpiacra és az Ifjúsági garancia projektek Hajdú- Bihar Vármegyében
Gazdaság, 2023.11.30
Lezárultak az Út a munkaerőpiacra és az Ifjúsági garancia projektek Hajdú-Bihar Vármegyében, amelyeknek köszönhetően több mint 30 ezer ember jutott vissza az elsődleges munkaerőpiacra; a két programot mintegy 40 milliárd forintból valósította meg az elmúlt 8 évben a vármegyei kormányhivatal - hangzott el a programok csütörtöki záró rendezvényén Debrecenben.
György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az ország versenyképességének erősítéséhez a foglalkoztatottak számának növelése is hozzájárul, és méltatta az ezt elősegítő uniós projektrendszert, ezen belül a 25 év alattiakat célzó Ifjúsági garancia programot és a 25 év felettieket segítő Út a munkaerőpiacra projektet.
Fontosnak nevezte, hogy minél többen kerüljenek a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra azok, akik hajlandóak és képesek is munkát végezni. Az ezt célzó kormányzati program sikereként említette meg, hogy a közfoglalkoztatottak száma több százezerről pár tízezerre csökkent.
A kormány teljesítette a 2010-ben megfogalmazott ambiciózus célját, a több mint egymillió munkahely megteremtését - mondta.
Hozzátette, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy vannak akik nem tudnak és nem is akarnak az elsődleges munkaerőpiacra visszalépni, ezért fenn kell tartani azt a védőhálót, amelyet ez a foglalkoztatási forma jelent.
Ismertette, Hajdú-Bihar Vármegyében mintegy 18 ezer embert vontak be az Ifjúság garancia programba, míg az Út a munkaerőpiacra projektbe 23 ezret.
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár megnyitójában ismertette, hogy a projekteknek köszönhetően a több mint 40 ezerről 18 ezerre csökkent a regisztrált munkakeresők száma a vármegyében, ami azt mutatja, hogy sok olyan ember van, aki ha lehetőséget kap, él is vele.
"Vannak, akik relatíve hamar munkába helyezhetők és vannak, akik fényévekre vannak a munkaerőpiactól. Nekünk az a dolgunk, hogy segítsük őket"- emelte ki Czomba Sándor
Az államtitkár az idegenrendészeti törvény parlament előtt lévő módosításáról azt mondta, hogy az nem fogja letörni a magyar béreket, nem szorítja ki a magyar munkaerőt a piacról, miután harmadik országbeli munkaerőt csak akkor alkalmazhat egy vállalat, ha a magyar munkaerőpiacon nem talál.
Kifejtette, hogy körülbelül 250 ezer regisztrált álláskereső van ma Magyarországon és mintegy 150 ezer olyan inaktív ember, aki esetleg bevezethető a munka világába, de ők sem azonnal. A Magyarországra érkező cégeknek pedig rögtön szükségük van a munkaerőre, így a vendégmunkásokra is - tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy minél többen kerüljenek a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra azok, akik hajlandóak és képesek is munkát végezni. Az ezt célzó kormányzati program sikereként említette meg, hogy a közfoglalkoztatottak száma több százezerről pár tízezerre csökkent.
A kormány teljesítette a 2010-ben megfogalmazott ambiciózus célját, a több mint egymillió munkahely megteremtését - mondta.
Hozzátette, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy vannak akik nem tudnak és nem is akarnak az elsődleges munkaerőpiacra visszalépni, ezért fenn kell tartani azt a védőhálót, amelyet ez a foglalkoztatási forma jelent.
Ismertette, Hajdú-Bihar Vármegyében mintegy 18 ezer embert vontak be az Ifjúság garancia programba, míg az Út a munkaerőpiacra projektbe 23 ezret.
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár megnyitójában ismertette, hogy a projekteknek köszönhetően a több mint 40 ezerről 18 ezerre csökkent a regisztrált munkakeresők száma a vármegyében, ami azt mutatja, hogy sok olyan ember van, aki ha lehetőséget kap, él is vele.
"Vannak, akik relatíve hamar munkába helyezhetők és vannak, akik fényévekre vannak a munkaerőpiactól. Nekünk az a dolgunk, hogy segítsük őket"- emelte ki Czomba Sándor
Az államtitkár az idegenrendészeti törvény parlament előtt lévő módosításáról azt mondta, hogy az nem fogja letörni a magyar béreket, nem szorítja ki a magyar munkaerőt a piacról, miután harmadik országbeli munkaerőt csak akkor alkalmazhat egy vállalat, ha a magyar munkaerőpiacon nem talál.
Kifejtette, hogy körülbelül 250 ezer regisztrált álláskereső van ma Magyarországon és mintegy 150 ezer olyan inaktív ember, aki esetleg bevezethető a munka világába, de ők sem azonnal. A Magyarországra érkező cégeknek pedig rögtön szükségük van a munkaerőre, így a vendégmunkásokra is - tette hozzá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!