Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics olajpiaci szakértőinek kedden ismertetett tanulmánya szerint nem meglepő, hogy a világpiaci alaptípusnak tekintett Brent olajféleség ára kedden már valamelyest csökkent az előző nap elért 85 dolláros hordónkénti szintről, amely négyévi csúcs volt.

A ház szerint ugyanis az ellátási helyzettel kapcsolatos legnagyobb befektetői félelmekről kezd kiderülni, hogy alaptalanok.

A Capital Economics közgazdászai szerint a Brent árát - amely az elmúlt két hónapban 17 százalékkal emelkedett - elsősorban az a piaci félelem hajtotta fel, hogy az Egyesült Államok visszaállítja a szankciókat Irán ellen. A másik áremelő tényező az volt, hogy szeptember eleje óta kissé enyhültek a kínai gazdaság várható teljesítményével kapcsolatos befektetői aggályok.

A ház szerint azonban az olajpiaci ellátási aggályok eltúlzottak. mivel még abban az esetben is lehetne pótolni a kiesést más termelők kínálatának növelésével, ha az iráni kitermelés ugyanannyival visszaesne, mint a jelenleginél sokkal átfogóbb, 2011-2014 között érvényesített amerikai szankciók idején, és ha a venezuelai termelés is még tovább csökken.

A Capital Economics londoni elemzőinek várakozása szerint emellett a kínai gazdaság növekedési lendülete már az idén alábbhagy, az amerikai gazdaság növekedési üteme pedig 2019-ben jelentősen lassulni fog, és mindez együtt valószínűleg lassítja a globális olajkereslet növekedését is.

A cég elemzői ennek alapján az idén és jövőre meglehetősen meredek ívű árcsökkenést várnak. Kedden ismertetett új előrejelzésük szerint a Brent hordója 2018 végén 70 dollárba, 2019 végén 60 dollárba kerül majd.

Az olajárak jelentős csökkenését más nagy londoni házak is jósolják.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely a minap megerősítette Kazahsztán "BBB" szintű, stabil kilátású államadós-besorolását, ehhez fűzött elemzésében közölte: várakozása szerint a Brent hordójának éves átlagára az idén 70 dollár, jövőre 65 dollár, 2020-ban 57,50 dollár lesz.

A londoni elemzői közösség friss előrejelzései szerint emellett az amerikai importvámok emelése a kínai gazdaság növekedését is jelentősen megterheli.

Az Oxford Economics pénzügyi-gazdasági elemzőműhely számításai szerint ha az amerikai kormány januártól - ahogy Donald Trump elnök kilátásba helyezte - valóban 25 százalékra emeli tovább a 200 milliárd dollárnyi kínai importra nemrégiben kirótt 10 százalékos vámot, a kínai gazdaság jövőre 5,8 százalékkal, 2020-ban 5,6 százalékkal növekedne az Oxford Economics jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő 6,1 százalékos, illetve 5,7 százalékos növekedés helyett.

A cég londoni elemzői hangsúlyozták: ez a forgatókönyv-változat is csak arra az esetre érvényes, ha az amerikai kormány Trump fenyegetése ellenére nem vet ki pótvámokat a teljes kínai importra.