A horvát kormány áprilisban 2,9 százalékról 2,5 százalékra rontott idei GDP-növekedési előrejelzésén.

A horvát bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, a leggyorsabban 2007-óta.

2020-ban bár lassul a gazdasági növekedés a kereslet visszaesése miatt, az előrejelzés szerint ennek ellenére tovább csökken a munkanélküliség: hét százalék alá, nő a reálkereslet, habár valamivel lassabban az infláció körülbelül 1,4 százalékos alakulása miatt. Az államadósság ilyen körülmények között a GDP 70 százaléka alá csökken, míg a pénzügyi változókban nem várható fordulat 2019-hez képest - olvasható a jelentésben.

Horvátország tavaly már a második egymást követő évben államháztartási aktívummal zárt. Tavaly a többlet a GDP 0,2 százaléka, 2017-ben 0,8 százaléka volt. 2016-ban még 1 százalékos, 2015-ben pedig jóval magasabb, 3,2 százalékos volt az államháztartási hiány. 2020-ra az öt vezető bank 0,4 százalékos, a kormány pedig az idén 0,3 százalékos deficittel számol.

A pozitív költségvetés fontos Horvátország számára, mert 4-5 éven belül be akarja vezetni az eurót. Zágráb a múlt héten csütörtökön hivatalosan is kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). A kérelemről hétfőn határoznak a tizenkilenc euróövezeti ország pénzügyminiszterei Brüsszelben. Minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra. Ezen időszak alatt az Európai Központi Bank irányítja az ország monetáris politikáját.