Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal emelkedett. A jegybank által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén 0,4 százalékponttal 4,0 százalékra, a keresletérzékeny termékek árindexe 0,5 százalékponttal 4,1 százalékra és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja szintén 0,5 százalékponttal 5,3 százalékra ugrott.

Szeptemberben a keresletérzékeny termékek és az élelmiszerek inflációs hozzájárulása enyhén nőtt. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,4 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz - állapította meg az MNB.

Az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb, míg áprilistól - a gazdaság nyitásával párhuzamosan - magasabb átárazás valósult meg. Szeptemberben a korábbi éveket meghaladó árdinamika elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott - tették hozzá.

Az élelmiszerek inflációjának 0,7 százalékpontos emelkedését augusztushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek, főként szezonális termékek magyarázták, míg a feldolgozott élelmiszerek árindexének növekedéséhez is több tétel járult hozzá.

A múlt hónapban a tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt. Az iparcikkek éves áremelkedése magasabb a korábbi évek átlagánál, amihez hozzájárult, hogy a globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkör fogyasztói áraiban jelenik meg.

A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődtek, amit a mobiltelefon, internet, illetve a belföldi üdülési szolgáltatások árainak csökkenése okozott - jegyezte meg a jegybank elemzése.