Azt írták, a háromtagú tanács július 5-iki ítéletében egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre

A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.

"Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban" - áll a közleményben.

A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a Molnak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a Molnak - írta az olajtársaság.

Hozzátették, a választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt.