A fogyasztói árak éves összevetésben 0,3 százalékkal csökkentek az euróövezetben szeptemberben, ami 2016 áprilisa óta a leggyengébb érték. Augusztusban 0,2 százalékos visszaesést mértek, míg tavaly szeptemberben 0,8 százalékos emelkedést.

Az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek 1,8 százalékkal, a szolgáltatások pedig 0,5 százalékkal drágultak, ám az energiaárak 8,2 százalékkal csökkentek.

Az energia, élelmiszerek, valamint az alkohol- és dohánytermékek ára nélkül számított maginfláció 0,2 százalékkal nőtt, ami a valaha mért legalacsonyabb érték. Augusztusban 0,4 százalékra, tavaly szeptemberben pedig 1,0 százalékra rúgott az éves összevetésű ütem.

Havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a maginfláció pedig 0,2 százalékos volt az euróövezetben szeptemberben.

Az Európai Unió egészében éves összehasonlításban 0,3 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme az augusztusi 0,4 százalékról, míg havi szinten stagnáltak az árak.

Szeptemberben 12 országban csökkentek a fogyasztói árak éves összevetésben, a legnagyobb mértékben Görögországban (-2,3 százalék), Cipruson (-1,9 százalék) és Észtországban (-1,2 százalék). Franciaországban stagnált, 14 uniós tagállamban pedig emelkedett az éves infláció. A legmagasabb értéket Lengyelországban (3,8 százalék), Magyarországon (3,4 százalék) és Csehországban (3,3 százalék) mérték.

Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. Legutóbb 2018 októberében állt 2 százalék fölött az éves infláció az euróövezetben.

Az EKB kormányzótanácsa tanulmányozza annak lehetőségét, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-hez hasonlóan rugalmasabban kezelje az infláció célt.