A központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott előzetes jelentése szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedévi hiánya, ami az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb.

A kormányzati szektor bevétele 9327 milliárd, kiadása 11 417 milliárd forintot tett ki ebben az időszakban, a múlt év azonos időszakához képest a bevételek 960 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal, a kiadások 1798 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal nőttek. ,

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ, vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően emelkedett a GDP-arányos költségvetési hiány az első negyedévben.

A kiadási oldalon a munkavállalói jövedelmek emelkedésében a közszféra széles rétegeit - pedagógusok, igazságügyi dolgozók, kulturális szféra - érintő béremelések, valamint a fegyveres szervek dolgozóinak kifizetett hathavi fegyverpénz szerepét emelte ki. Az egyéb kiadások növekedését, részben a otthonteremtési támogatás kifizetésével a társadalmi juttatásokét a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetésével magyarázta. Mint megjegyezte a beruházási kiadások nominálisan is az évtized elején látott szinten alakultak.

Bevételi oldalon dinamikus béremelkedés hatása húzódott meg, de a dinamikát visszafogta a családi adókedvezmény emelése, illetőleg az szja-mentesség kiterjesztése. Az áfabevételek növekedését a vártnál alacsonyabb infláció fogta vissza, miközben a fogyasztás élénkülése támogatta.

Az év eleji lazább költségvetési helyzet jelentősen korlátozza a fiskális politika mozgásterét - állapította meg az elemző. Számításai szerint idén éves átlagban 6 százalék felett alakulhat a költségvetés eredményszemléletű hiánya, ugyanakkor a hiánypálya jelentős mértékben függ attól, hogy a kormányzat a második félévben milyen intézkedéseket hoz. A várhatóan beérkező uniós források az elszámolási szabályok szerint az eredményszemléletű hiányra közvetlenül nem hatnak, csak közvetve a gazdasági növekedés esetleges élénkítése révén, viszont pénzforgalmi oldalról mérséklik a finanszírozási szükségletet, ami az államadósságra és a kamatkiadásokra is pozitív hatást gyakorolhat - magyarázta.

A választások előtti költekezés után Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát sem lepte meg a államháztartás első negyedévi magas hiánya, amire a pénzforgalmi adatok alapján is számítani lehetett. Az első negyedéves hiányadatok közül az idősor 1999-es kezdete óta ez a negyedik legmagasabb deficit: a legmagasabb hiányt 2006-ban, egy szintén választási évben mérték, akkor a deficit a GDP 15,4 százaléka volt

- emlékeztetett.

A bevételi oldal igen kedvező képet mutatott, a fogyasztás bővülése nyomán az áfabevételek, míg a bérnövekedés eredményeként a jövedelemadóból származó bevételek és a tb-járulékokból származó bevételek is szépen nőttek.

A kiadási oldalon érhető tetten a negyedév laza fiskális politikája. A Gránit alapkezelő szakértője is kiemelte: a kiadások úgy nőttek jelentősen, hogy közben a beruházások erőteljesen visszaestek.

Mint összegezte senkit nem ér meglepetésként, hogy a költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos, illetve a megemelt 5,0 százalékos hiány sem lesz tartható az idei évben, remélhetőleg azonban nem éri el a hiány a GDP 7 százalékát. Ebből a szempontból meghatározó lesz az új kormány által beterjesztendő pótköltségvetési, ami mindenképpen javíthat az átláthatóságon, ugyanakkor kérdés, hogy milyen hiánycélt tűz ki idénre. Rámutatott, hogy a piac már egyre inkább a következő évek költségvetési pályára figyel, hiszen abban már meghatározó lesz, hogy mennyire folytat szigorú fiskális politikát az új kormányzat és hogyan kívánja elérni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.