Nem módosította alapkamatát a Bank of England
Gazdaság, 2024.05.09
A várakozásoknak megfelelően nem módosította 5,25 százalékos - tavaly augusztus óta érvényes - alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank jelezte, hogy az infláció csökkentésében elért jelentős haladás ellenére még nem érkezett el a kamatcsökkentések ideje.
A Bank of England idei harmadik kamatdöntő üléséről kiadott csütörtöki tájékoztatás szerint ugyanakkor a kilenctagú monetáris tanács megosztott volt: heten kamattartásra szavaztak, két tanácstag 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre voksolt.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tizennégy kamatemelést hajtott végre azután, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett.
Az így elért és továbbra is érvényes 5,25 százalékos alapkamat 16 évi csúcs.
A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt ugyanakkor a hatodik egymás után, amelyen a Bank of England monetáris tanácsa nem módosította a kamatszintet.
A monetáris tanács döntésének csütörtöki ismertetésével egy időben kiadott negyedéves pénzügypolitikai jelentés leszögezi: biztató számok érkeznek ugyan a reálgazdaságból, de a helyzet még nem érett meg arra, hogy a Bank of England kamatcsökkentési ciklusba kezdjen.
A testület 88 oldalas elemzése szerint a jegybanki alapkamat csökkentése előtt további bizonyítékok kellenek arra, hogy az infláció tartósan alacsony marad.
A jelentés szerint a csökkenő nyersolaj- és földgázárak azt valószínűsítik, hogy az éves összevetésben számolt brit infláció a következő hónapokban 2 százalék környékére csökken, de az év második felében várhatóan ismét enyhén emelkedik.
A monetáris tanács elemzése szerint nem zárhatók ki további globális sokkhatások, amelyek magasan tartják az inflációt. A Bank of England pénzügypolitikai jelentése e kockázati tényezők között említi annak lehetőségét, hogy a közel-keleti fejlemények nyomán ismét emelkedhet a nyersolaj világpiaci ára.
A nagy-britanniai infláció ugyanakkor jelenleg két és fél évi mélyponton jár: a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint egy évvel korábban.
A tizenkét havi brit infláció 2022 szeptembere és 2023 márciusa között minden hónapban túllépte a tíz százalékot, és 2022 októberében tetőzött 11,1 százalékon, amely 41 évi csúcspont volt.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a jelentős lassulás ellenére a brit inflációs ütem még mindig meghaladja a jegybanki célszintet.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-politikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) a kamatdöntés csütörtöki ismertetése utáni állásfoglalásában ugyanakkor hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a Bank of England monetáris tanácsának már most csökkentenie kellett volna az alapkamatot.
Az IPPR szerint ugyanis a brit gazdaság növekedési üteme zéróhoz közeli, meg sem közelíti az amerikai gazdaság kiugró teljesítményét, a munkaerőpiaci helyzet gyengül, a munkaképes korú lakosság gazdaságilag inaktív aránya jelenleg magasabb, mint a koronavírus-járvány idején.
Az IPPR hangsúlyozza: hosszú ideig tart a kamatszint átszűrődése a reálgazdaságba, így a Bank of Englandnek minél előbb cselekednie kell, és erőteljesebb jelzéseket kell adnia arról, hogy a kamatcsökkentési ciklus milyen pályát követ majd.
A Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tizennégy kamatemelést hajtott végre azután, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett.
Az így elért és továbbra is érvényes 5,25 százalékos alapkamat 16 évi csúcs.
A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt ugyanakkor a hatodik egymás után, amelyen a Bank of England monetáris tanácsa nem módosította a kamatszintet.
A monetáris tanács döntésének csütörtöki ismertetésével egy időben kiadott negyedéves pénzügypolitikai jelentés leszögezi: biztató számok érkeznek ugyan a reálgazdaságból, de a helyzet még nem érett meg arra, hogy a Bank of England kamatcsökkentési ciklusba kezdjen.
A testület 88 oldalas elemzése szerint a jegybanki alapkamat csökkentése előtt további bizonyítékok kellenek arra, hogy az infláció tartósan alacsony marad.
A jelentés szerint a csökkenő nyersolaj- és földgázárak azt valószínűsítik, hogy az éves összevetésben számolt brit infláció a következő hónapokban 2 százalék környékére csökken, de az év második felében várhatóan ismét enyhén emelkedik.
A monetáris tanács elemzése szerint nem zárhatók ki további globális sokkhatások, amelyek magasan tartják az inflációt. A Bank of England pénzügypolitikai jelentése e kockázati tényezők között említi annak lehetőségét, hogy a közel-keleti fejlemények nyomán ismét emelkedhet a nyersolaj világpiaci ára.
A nagy-britanniai infláció ugyanakkor jelenleg két és fél évi mélyponton jár: a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint egy évvel korábban.
A tizenkét havi brit infláció 2022 szeptembere és 2023 márciusa között minden hónapban túllépte a tíz százalékot, és 2022 októberében tetőzött 11,1 százalékon, amely 41 évi csúcspont volt.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a jelentős lassulás ellenére a brit inflációs ütem még mindig meghaladja a jegybanki célszintet.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-politikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) a kamatdöntés csütörtöki ismertetése utáni állásfoglalásában ugyanakkor hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a Bank of England monetáris tanácsának már most csökkentenie kellett volna az alapkamatot.
Az IPPR szerint ugyanis a brit gazdaság növekedési üteme zéróhoz közeli, meg sem közelíti az amerikai gazdaság kiugró teljesítményét, a munkaerőpiaci helyzet gyengül, a munkaképes korú lakosság gazdaságilag inaktív aránya jelenleg magasabb, mint a koronavírus-járvány idején.
Az IPPR hangsúlyozza: hosszú ideig tart a kamatszint átszűrődése a reálgazdaságba, így a Bank of Englandnek minél előbb cselekednie kell, és erőteljesebb jelzéseket kell adnia arról, hogy a kamatcsökkentési ciklus milyen pályát követ majd.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!