A Bank of England tizedszer emelte irányadó kamatát a szigorítási ciklus több mint egy évvel ezelőtti kezdete óta. A brit jegybanki kamat 14 éve nem volt ilyen magas, mint most.

Az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankjának monetáris tanácsa legutóbb decemberben emelte az alapkamatot ugyancsak 50 bázisponttal a mostani újabb emelésig érvényben volt 3,50 százalékra.

Az idei első kamatdöntő ülésen a kilenctagú monetáris testület megosztott volt: a jegyzőkönyv szerint heten szavaztak az 50 bázispontos emelésre, két tanácstag kamattartásra voksolt.

A brit monetáris politika 2021 decemberében kezdődött szigorítási ciklusának fő hajtóereje az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű, 10 százalék felett járó infláció.

A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint októberben 11,1, novemberben 10,7, decemberben 10,5 százalékos volt a tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában.

A brit jegybank inflációs célja 2 százalék.

Az októberben mért ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.

Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.

A Bank of England december óta mindazonáltal alacsonyabb kamatemelési sebességre váltott: a monetáris tanács novemberben még 75 bázisponttal emelte az alapkamatot.

A brit jegybank 2021. december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.

Az idei első kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott jegyzőkönyv és pénzügypolitikai elemzés egyértelmű utalást tesz arra, hogy a Bank of England szerint a brit gazdaság a korábbi várakozásokkal ellentétben jelenleg nincs recesszióban.

Az új prognózis azt valószínűsíti, hogy a brit hazai össztermék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévben 0,1 százalékkal növekedett, és a bank az idei első negyedévben 0,1 százalékos csökkenéssel számol.

Az általánosan elfogadott technikai meghatározás alapján egy adott gazdaság akkor kerül recesszióba, ha a GDP-érték két egymást követő negyedévben visszaesik.

A Bank of England felülvizsgált csütörtöki prognózisa szerint a recesszió nem marad el, de a brit GDP-érték naptári évekre számított összehasonlításban az idén 0,5 százalékkal, 2024-ben mindössze 0,25 százalékkal csökken.

Ez sokkal sekélyebb recessziós pálya a brit jegybank által eddig vártnál: az előző negyedéves pénzügypolitikai jelentésben még az szerepelt, hogy 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal esik vissza.

Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója csütörtök délutáni sajtóértekezletén kijelentette, hogy az előző pénzügypolitikai jelentés novemberi kiadása óta fordulat történt a brit inflációs folyamatban, és ennek egyik fő tényezője az, hogy a nagybani beszerzésű azonnali földgázárak azóta 50 százalék körüli mértékben csökkentek.

Bailey szerint ez megalapozza azt a várakozást, hogy az infláció az idén - különösen az év második felében - gyors ütemű csökkenésnek indul.