Palkovics László a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének kiskunhalasi alapkőletételét követően a beruházás jelentőségéről kifejtette, annak magyarországi szakasza a jelenlegi egy helyett két vágányon, óránként 160 kilométer engedélyezési és 200 kilométer tervezési sebességgel szolgálja majd ki az utasokat és fuvaroztatókat.

Emlékeztetett, hogy "a vasútvonal a pireuszi kikötőt köti majd össze Európa közepével, tulajdonképpen Magyarországgal." A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A tárcavezető szerint a beruházás további fejlesztéseket eredményez, így beszélt a V0-nak nevezett vasúti gyűrű előkészítéséről, amely Záhonyt köti össze Győrrel, és Budapestet elkerülve megy majd át a Dunán, hozzájárulva a vasúti szállítási klímacélok eléréséhez, a kedvezőbb, fennakadásmentes átmenő és belföldi teherforgalomhoz.

Megemlítette továbbá a Zalaegerszegtől Záhonyig az ország több pontján létesülő, és már tervezés alatt álló intermodális konténerterminálokat is, amelyek a vasúti és közúti közlekedés közötti áruátrakodást teszik majd lehetővé.

Palkovics László hozzátette, az elkövetkező tíz évet alapvetően az ország déli részének fejlődése határozza majd meg. A határ közelsége fontos tényező a térség szempontjából, mert a munkaerőpiac sokkal nagyobb az országhatár mellett, mint az ország belsejében.

A miniszter kifejtette, a vasúthálózat fejlesztése a helyi cégek, vállalkozások szempontjából is jelentős, mert biztosítja a települések gyorsabb elérését, valamint közútfejlesztéssel is jár.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a vasúti közlekedés ilyen nagyívű fejlesztése azért is szükséges, mert a károsanyag kibocsátás 25 százaléka a közlekedésből származik, azon belül pedig 98 százalékban a közúti közlekedésből, ezért "közép-, illetve hosszútávon a vasúti és vízi út felé terelődés a cél".

A közúti közlekedés azonban nem szűnik meg, ezért fontos ennek fejlesztése is. Magyarország közúthálózata jelenleg mintegy 32 ezer kilométer hosszú, amelyből 2010 óta több mint 6 ezer kilométert sikerült rendbe tenni mintegy 655 milliárd forintból, idén pedig év végéig várhatóan 1250 kilométer felújítása valósul meg.

A vidéki nagyvárosokat és kiemelt gazdasági térségeket a fővárost elkerülve több gyűrű irányú gyorsforgalmi út kötheti össze. Ezek közül Budapesttől a legtávolabb az M9 halad majd, amely Kiskunhalasnál vezet majd. Az 51-es, 54-es és 53-as főutakat 47 kilométeren összekapcsoló szakasz előkészítése már zajlik - tette hozzá.

Az államtitkár Magyarország legfontosabb vasúti fejlesztésének nevezte a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, amelyhez kapcsolódva megújul a kiskunhalasi vasútállomás is, és a település a jövőben bekapcsolódik az intermodális forgalomba is.

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének térségi szakasza "teljesen megváltoztatja a régió gazdaságát". Mint mondta, bízik benne, hogy a magyar államtól kapott "fejlesztési lökést és hozadékait a helyi vállalkozók jól ki tudják használni, és egy új kezdete lehet számukra a mai nap" - tette hozzá.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint, ha ma valaki mikro-, kis- és közepes vállalkozóként vagy akár nagyvállalkozóként fejlesztené a tevékenységét, beruházna, képezné a munkavállalóit vagy innovációban gondolkodik Magyarországon, talál hozzá államilag támogatott fejlesztési lehetőséget.

Az államtitkár kiemelte, a vállalkozók vissza nem térítendő támogatások soraiból válogathatnak, de kedvezményes, államilag támogatott, nulla százalék körüli kamatozású hitelekhez is hozzáférhetnek. A lehetőségekről a Vali.hu információs portálon tudnak tájékozódni - tette hozzá.

Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zónáért felelős kormánybiztos arról beszélt a vállalkozói fórumon, hogy a régióra jellemző az aránylag tagolt infrastruktúra, az elsivatagosodás veszélyével, illetve a víz és vízpótlás kérdésével a klímaváltozás, valamint a népesség csökkenése. Ezeken a területeken kell változást elérni a következő években - tette hozzá.

Kiskunhalas és térsége erősségei között említette az egyre fokozódó gazdasági aktivitást, a természeti adottságokat, az ipari parkok és területek gyarapodását, a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődését, a szakképzés minőségét, a turisztikai potenciált és a világhírű népi iparművészeti terméket, a halasi csipkét.