Elmondta: jövő januárban megkezdi működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelynek fontos szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában.

A köztestület kollégiumi ülésén Palkovics László felidézte, hogy Magyarország az európai uniós tagországok között 23. helyen áll az innovációs index alapján, az előbbre lépéshez többek között a magyar tulajdonú vállalatok innovációs képességén is kell javítani.

A miniszter ismertette, hogy 2015-2018 között az uniós és hazai állami kutatás-fejlesztési és innovációs források 47 százalékát kis- és középvállalkozások nyerték el, az egyetemek 33 százalékkal részesedtek.

Fontosnak nevezte azt, hogy a gazdaság szereplői és az egyetemek, kutatóhelyek együttműködjenek a források elnyerésében, a hatékony felhasználásban.

A miniszter arra biztatta a kamara rendezvényén a cégek képviselőit, hogy az Európai Unió Horizon2020 kutatási és innovációs keretprogramjában a magyar vállalkozások pályázzanak, és az egyetemekkel közösen kapcsolódjanak be a nemzetközi együttműködésbe az eredményesebb szereplés érdekében.

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy törvényi felhatalmazás alapján a nemzeti kutatási és innováció alapot felosztották kutatási alap és innovációs alap részre, vagyis elkülönül az innováció és a kutatás finanszírozása.

Elmondta, hogy az Európai Unió 2020-ra a GDP 3 százalékát tervezi kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítani. Magyarország 2020-ra a GDP 1,8 százalékát szeretné erre a célra felhasználni, ami 2018-ban 1,5 százalék volt, és 2030-ra érné el a 3 százalékot.