Kiemelte: Európában elsőként a magyar jegybank hivatalosan is zöld mandátumot nyert, a módosított MNB-törvény a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot kifejezett feladatkörévé tette.

A központi pénzintézet 2019 óta zöld programja részeként számos intézkedést hozott, ezek közül a legújabb a bankrendszer első hosszú távú, úgynevezett éghajlati stressztesztje - ismertette.

Az alelnök folytatta: az MNB a pénzügyi rendszer éghajlati szempontból való megbízhatóságának teszteléséhez a Cambridge Econometrics gazdasági modelljét használta fel, amely három forgatókönyvet készített rendezett átmenet, sikertelen átmenet és rendezetlen átmenet elnevezéssel.

A rendezett átmenet kedvezően befolyásolná a magyar gazdaság kilátásait 2050-re - húzta alá. Ennek lényege, hogy a párizsi megállapodást ratifikáló országok a korábbi vállalásaikon túl további dekarbonizációs lépéseket tennének, minek eredményeként a globális hőmérséklet 2100-ra az iparosodás előtti szintnél 2 fokkal alacsonyabb lenne - összegezte.

Ami a hitelek visszafizetési teljesítményét illeti a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az ingatlanügyek, valamit a papír és irodaipar vállalatai tűnnek a legérzékenyebbnek az átmenet jövőbeli útját tekintve 2050-ig - mutatott rá.

A stresszteszt dokumentumát az MNB közzéteszi zöld honlapján - tájékoztatott.

Kandrács Csaba a továbbiakban beszélt az MNB által korábban a bankok számára kiadott zöld ajánlásokról, amelyek összességében segítik a piac szereplőit a "mindset", azaz a gondolkodásmódjuk megváltoztatásában. Azt is megemlítette: elvárják a pénzintézetektől, hogy azok az ajánlások alapján folyamatos önértékelést végezzenek és terveket dolgozzanak ki.

Az éghajlatváltozás sikeres kezeléséhez a pénzügyi szektor számára pozitív ösztönzőkre van szükség, a jegybank ezért vezette be a zöld kedvezményes tőkekövetelményt - emlékeztetett az alelnök. Tájékoztatása szerint a program kezdete óta 159 milliárd forint többletbefektetés érkezett a megújuló energiatermelésbe és 72 milliárd forint zöld kötvényekbe.

Az alelnök felidézte, hogy az MNB 2019 óta dolgozik a karbonsemlegesség elérésén és nagyszabású programot indított a 2020-as "működési lábnyoma" csökkentésére. A jegybank minden évben kiadja zöld pénzügyi jelentését, legközelebb 2022 tavaszán - tért ki rá.

Kandrács Csaba a jövő évre kitűzött célokat is ismertette, amelyek közül kiemelte a környezetet károsító tevékenységek azonosítását, a zöld hitelek elterjesztése érdekében egy zöld termékjegyzék készítését, egy olyan felület kialakítását, ahol összevethetők a zöld befektetések, illetve a társadalom tájékoztatását többek között arról, hogy a "zöldre festés" jeleit hogyan lehet észrevenni. Ezen kívül egy olyan felmérés kidolgozását helyezte kilátásba, amely segít a hitelintézeteknek felmérni az ügyfeleik ESG-teljesítményét (környezeti-társadalmi-szociális). A jegybank jövőre az éghajlatváltozás ügye mellett arra összpontosít, hogy mit tehet a pénzügyi rendszer a biológiai sokféleség csökkenésének mérséklése édekében - mondta.