A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a rendezvény a régió legnagyobb szakkiállításaként debütál, bemutatkozási lehetőséget biztosít a vízipar mellett olyan kulcsfontosságú ágazatoknak, mint a hulladékgazdálkodás, az élelmiszertermelés, a közlekedés, az energia, vagy éppen az okos városok.

A kiállítókra utalva kijelentette, hogy Közép-Európa bővelkedik az innovatív elmékben, és az innovatív vállalkozásokban, példaként hozta fel elektromos kukásautót, az összecsukható konténert, a beltéri komposztálót, a hulladékot lebontó baktériumkoktélt, az elektronikai hulladékot újrahasznosító vállalkozást, a szarvasmarhák metánkibocsátását csökkentő takarmányt.

Ismertetése szerint az esemény megszervezése is újdonság a látnivalók mellett: a cél a rendezvény ökológiai lábnyomának minimalizálása volt. Ennek érdekében számos intézkedést vezettek be, szelektíven gyűjtik a hulladékot, a standokat újrahasznosítható anyagokból építették, minimalizálták a papírhasználatot a szervezéskor, valamint az egyszer használatos műanyagokat, ahogy a résztvevőket is erre kérik. Döntöttek továbbá egy fásítási program elindításáról, amelynek első szakaszában 700 facsemetét ültettek el az autópályák mentén - sorolta.

Joó István hangsúlyozta: a fenntarthatóság egyben üzleti lehetőség, világos, hogy a fenntartható fejlődés területén sikeres kormányok versenyelőnyt szerezhetnek. A rendezvényre több mint száz országból érkező résztvevőkkel minden adott a kereslet-kínálat egymásra találásához. A magyar kormány célja - jelezte -, hogy minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, saját hulladékát feldolgozni képes, úgynevezett körforgásos gazdaságra. A gazdaságpolitika ma már lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások új, külföldi beruházásait vissza nem térítendő támogatással segítsék a kifektetési programban.

Szabó Kristóf, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt: a rövid távú üzleti tervezésről bebizonyosodott, hogy nem fenntartható, a fenntarthatóság ugyanakkor nem jelenti az üzleti célok háttérbe szorítását. Olyan kombinált modell keresése a feladat, amiben nem a jövő ellen, hanem annak érdekében tesznek lépéseket. Eljött az ideje, hogy egyre nagyobb lépések történjenek a fenntartható jövő építése felé, a világjárvány ellenére 2020-ban nagy nemzetközi megállapodások születtek - mondta. Véleménye szerint az érzékenyítés időszakából a cselekvés időszaka következik, az egész héten át tartó rendezvénysorozat pedig figyelemfelhívás a vállalkozásoknak és az egyénnek is.

A hétfőtől vasárnapig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó négy tematikus eseménycsoport köré épül: a kedden reggel kezdődött világtalálkozón államfők, kormányzati döntéshozók, nemzetközi szervezetek elismert szakértői, valamint a tudományos és az üzleti világ képviselői vitatják meg a fenntartható vízgazdálkodás, élelmiszertermelés, energia- és hulladékgazdálkodás, illetve a közlekedés témaköreit. Az expó a környezeti fenntarthatóságot támogató, a visegrádi országok tudásán és szakértelmén alapuló innovációkat hivatott bemutatni. A közönségprogramon az ismeretterjesztő élményközpont olyan megoldásokat mutat be, amelyek során a résztvevők átélhetnek egy lehetséges jövőt, megtapasztalhatják, felfedezhetik, hogy milyen lesz a holnap lakása, iskolája, városa, vagy éppen azt, hogy milyen fenntartható forrásból származó élelmiszereket fogyasztunk majd. Az Ifjúsági Élményprogram célkitűzése pedig az, hogy a fiatal korosztály figyelmét felhívja a fenntartható életmód fontosságára.