A tárca hozzátette: "sajnálattal tapasztaljuk, hogy a baloldalra még a mostani háborús helyzetben sem lehet számítani, nem szavazták meg a rezsivédelem és honvédelem költségvetését".

A közlemény szerint az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában jelentős az áremelkedés, az egekben vannak az energiaárak, és magas az infláció. A kormány legfontosabb célja, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát. Most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme - hangsúlyozta a PM.

Ezért a 2023-as költségvetés tartalmazza a honvédelmi és rezsivédelmi alaphoz szükséges forrásokat, az alapok kiadása meghaladja az 1500 milliárd forintot, ami az extraprofit adókból és egyéb bevételekből származik. A Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forinttal járul hozzá a rezsicsökkentés fenntartásához - közölte a tárca.

A költségvetés emellett garantálja, hogy jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak - emelte ki a PM.

Az a cél, hogy a gazdasági növekedés jövőre is folytatódjon, a háború és annak gazdasági hatásai azonban lassíthatják ezt, ezért 2023-ban 4,1 százalékos növekedéssel számolunk. A háborús gazdasági helyzetben is fenntartjuk azt a célunkat, hogy megőrizzük az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát, 2023-ban 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 73,8 százalékra való csökkentésével számolunk - írja a minisztérium közleményében.