A pénteken megjelent interjúban kifejtette: az átmeneti visszaesés után az energiafelhasználásban is jött a visszapattanás, így az első hullámot követően 2020. szeptemberben, októberben már visszaállt a villamosenergia-fogyasztás a korábbi időszak szintjére.

A megugró felhasználás és a szén-dioxid-árak emelkedése mind a villamosenergia- mind a földgázárakat jelentősen megemelte - jegyezte meg az energiahivatal elnöke. A magas piaci villamosenergia- és gázárak ellenére a lakossági árak változatlanok, így a lakossági fogyasztókat nem érintik a jelenlegi turbulens piaci folyamatok - tette hozzá. Utalt arra, hogy az egyetemes szolgáltatási árakat az ITM állapítja meg, ezen kívül a lakossági végárakra a rezsitörvény is vonatkozik.

Horváth Péter János felhívta a figyelmet, hogy az orosz gáz nagy része várhatóan a jövőben Ukrajna helyett az idén őszre elkészülő szerb-magyar határkeresztező vezetéken érkezik majd, amelyen keresztül egyébként a hazai kereskedők hozzáférhetnek a Délkelet-Európába érkező gázforrásokhoz is. Hozzáfűzte: az orosz gázforrás szerb oldali betáplálása és a horvátországi LNG-terminál miatt Magyarország tranzitszerepe csökkenhet. Ez szerinte azt a kockázatot hordozza magában, hogy a tranzitbevételek csökkenése a földgázszállítási tarifák emelkedéséhez vezethet.

A MEKH első embere beszélt arról is, hogy mindenképpen szükség van az új atomerőműre, mivel a Paksi Atomerőmű blokkjainak tervezett leállítása a 2030-as években esedékes, és atomerőmű nélkül a 2050-re teljesen karbonsemleges áramtermelést másképp nehezen tudnánk elérni. Tavaly a nukleáris erőmű adta a hazai villamosenergia-termelés 46 százalékát - mutatott rá.

A hivatal becslése szerint a hazai napelemes kapacitás 2024-re meghaladhatja a 4500 megawattot, ami jó előrehaladásnak tekinthető a hazai kormányzati döntésekben 2030-ra kitűzött 6000 megawatt feletti célokhoz viszonyítva - húzta alá az elnök. Ugyanakkor kitért arra, hogy a növekvő időjárásfüggő kapacitás komoly kihívások elé állítja a hazai villamosenergia- infrastruktúrát és rendszerirányítást.

A hivatal elnöke végül arról is szólt, hogy az állami víziközművek működését igen jelentős költségvetési támogatással biztosítja az állam. Hosszú távon olyan díjtámogatási rendszer kialakítása javasolt, amely figyelembe veszi a rászorultságot, és ösztönzi az ágazati szolgáltatói szektort a költséghatékony működésre - vélekedett.