Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentés szerint januárban az euróövezet 19 tagállamában 8,1 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 7,3 százalékra rúgott a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva. Mindkét blokkban már a harmadik egymást követő hónapban maradt ugyanazon értéken a mutató.

Tavaly januárban az euróövezetben 7,4 százalékon, az EU-ban pedig 6,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.

Januárban 15 millió 663 ezren kerestek munkát az Európai Unióban, számuk 29 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest. Az euróövezet országaiban 13 millió 282 ezren voltak munkanélküliek, 8 ezerrel többen mint decemberben.

Az egy évvel korábbival összevetve az EU-ban 1 millió 465 ezerrel, az euróövezetben pedig 1 millió 10 ezerrel volt nagyobb a munkanélküliek száma januárban.

A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban tavaly januárban 3,4 százalékon, míg novemberben, decemberben és idén januárban is 4,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Franciaországban a decemberi 7,8 százalékról 7,9 százalékra ugrott a mutató, ami kisebb a tavaly januári 8,1 százaléknál.

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát januárban Lengyelországban regisztrálták, 3,1 százalékost, majd Csehország következik 3,2 százalékkal, illetve Hollandia 3,6 százalékkal. A helyzet Görögországban a legrosszabb, 16,2 százalékkal (novemberi adat), illetve Spanyolországban 16,0 százalékkal (januári adat).

Magyarország esetében az Eurostat statisztikájában 4,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta januárban, nagyot ugrott az előző havi 4,1 százalékhoz képest. Egy évvel korábban, tavaly januárban 3,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta Magyarországon.

Tavaly márciusban, az egész világon elterjedő koronavírus-járvány kezdetén az euróövezetben 7,1 százalékon, 2008 áprilisa óta a legalacsonyabb szinten állt a munkanélküliségi ráta. Az Európai Unió 27 tagállamában 6,4 százalékon stagnált a mutató, ami a havi statisztikai adatok közlése, 2000 januárja óta a legkisebb érték volt.

A pandémia miatt munkavállalók százezrei kerültek utcára Európában, de az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) korábbi becslései szerint az EU-tagállamok kormányai a válság csúcsán több mint 40 millió munkahelyet mentettek a rövidített munkavégzés államilag támogatott programjaival.