Az ÁSZ emlékeztetett, hogy közös nyilatkozatot adtak ki a múlt héten a korrupció elleni fellépésben együttműködő állami szervezetek - a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal - vezetői.

Ebben az aláírók leszögezték, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általuk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben.

Az ÁSZ közleménye szerint a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. A számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az ÁSZ következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.

Az Állami Számvevőszék felidézte szakfolyóiratában, a Pénzügyi Szemle 2019./3. számában megjelent tanulmányát, amely a különböző nemzetközi mérési módszerek tudományos megbízhatóságának értékelését helyezte fókuszba. A nemzetközileg is elismert, magyar-angol nyelvű tudományos lapban publikált tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a nemzetközi korrupciós rangsorok - különös tekintettel a Transparency International Corruption Perception Indexére - nem felelnek meg a mérésekkel szemben támasztott tudományos standardoknak, így nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, illetve a közpolitikai döntések megalapozására sem - hangsúlyozta közleményében az ÁSZ.