A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Atomexpo plenáris panelén súlyos problémának nevezte, hogy az energetika kérdését továbbra is ideológiai viták jellemezik, miközben e területen különösképp fontos lenne a fizikai valóság figyelembevétele.

"Az ideológiának nincs semmi köze az energiaellátáshoz, legalábbis addig, amíg nem lehet hátizsákban vagy sporttáskában elszállítani valahonnan a nukleáris fűtőanyagot, a földgázt vagy a kőolajat" - húzta alá.

"Amíg az infrastruktúra határozza meg az energetikai együttműködéseket, addig az ideológiának nincs köze az energiaellátáshoz" - tette hozzá.

Kitért az atomenergiával szembeni, ideológiai alapú negatív diszkriminációra is, amelyet azonban mára Európa maga mögött hagyott, s elismerést nyert, hogy ez fenntartható energiatermelési módnak számít, de szavai szerint ez jórészt annak köszönhető, hogy a pártoló országok csoportját Franciaország vezeti.

Kiemelte, hogy a villamos energia iránti kereslet a kontinensen már 2030-ra legalább ötven százalékkal fog bővülni, ami felveti a kérdést, hogy miként lehetséges nagy mennyiségű energiát előállítani olcsón, biztonságosan és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartása mellett.

"Erre a kérdésre egyetlen válasz van: a nukleáris energia" - mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Európa és Oroszország közötti nukleáris együttműködés elvágása újabb csapást jelentene a kontinens versenyképességére, illetve veszélybe kerülne a zöld célok elérése is ezáltal.

Felszólalásában erősen sérelmezte az ügyben tapasztalható álszentséget, emlékeztetve, hogy a paksi bővítés fővállalkozója ugyan az orosz Roszatom, viszont amerikai, német, francia, svájci, osztrák és svéd alvállalkozók is részesei a projektnek.

"Ez azt mutatja, hogy legalábbis a nukleáris energetika területén, a vállalati szinten a döntéshozók még nem veszítették el a józan eszüket. És remélem, hogy ez így is marad" - jelentette ki.

"Mi örömmel biztosítunk platformot az orosz-amerikai-német-francia-svájci együttműködés számára a nukleáris energia területén Magyarországon" - fűzte hozzá.

A miniszter megerősítette azt, hogy a kormány nem fog hozzájárulni olyan európai uniós szankciókhoz, amelyek sértenék hazánk nemzeti érdekeit, márpedig az orosz nukleáris ipart célzó korlátozások éppen ilyenek lennének.

Közölte, hogy a büntetőintézkedések más országok érdekeit is sértenék, csak ezek kormányainak képviselői nem eléggé bátrak ennek kimondásához, ezért egyes kollégái inkább tőle kérik, hogy lépjen fel az ügyben. Szavai szerint ez nem jelent nagy problémát, ugyanis Magyarországon politikai stabilitás van, a kormány így továbbra is kész betölteni ezt a szerepet.

Megjegyezte, hogy fura is lenne a nukleáris energetikai együttműködés betiltása, minthogy az Egyesült Államoknak tavaly Oroszország volt az első számú uránszállítója, ahonnan mintegy egymilliárd dollárnyi értékben vásárolt.

"Remélem, hogy a jövőben is megmarad, felülkerekedik az észszerűség, a józan ész, és az atomenergiai szektor mentes lesz az ideológiai vitáktól, csak a racionális, tudományos kérdésekre fogunk fókuszálni" - mondta.

"És remélem, hogy az is világossá válik mindenki számára, hogy ha szeretnénk teljesíteni a zöld célokat, megőrizni versenyképességünket, megóvni környezetünket, illetve nagy mennyiségű áramot termelni, akkor a nukleáris energia a megoldás" - sorolta.

Kiemelte, hogy Magyarország ellenzi a világ ismételt blokkosodását, a konnektivitás pártján áll, utóbbihoz pedig az atomenergia kiváló platformot jelent.

Végül kifejtette, hogy a nemzetközi politikának minél előbb vissza kellene térnie a kölcsönös tisztelet talajára, amelyet egymás kioktatása és bírálata váltott fel, így ellehetetlenült a tiszteletteljes párbeszéd a gyakorlati kérdésekről.