Rontotta a kockázatvállalási hajlandóságot a globális kereskedelmi viták miatti aggodalmak erősödése is.

Közép-európai idő szerint este háromnegyed nyolckor, valamivel több mint két órával a zárás előtt a Dow Jones ipari átlag 0,88 százalékos, a tőzsdén jegyzett legnagyobb amerikai részvénytársaságok Standard & Poor's 500-as mutatója 0,83 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 0,97 százalékos mínuszt mutatott.

Egy euróért 1,1855 dollárt adtak, 0,58 százalékkal erősödött az amerikai fizetőeszköz. A japán jenhez képest 0,62 százalékkal drágult a dollár, 110,34 jenen forgott. A hat főbb devizával szemben kalkulált dollárindex 0,55 százalékkal, 93,06 pontra nőtt.

A tízéves amerikai államkötvények hozama 3,080 százalékon, közel hétéves csúcsra emelkedett, míg a dollárindex idei legmagasabb értékén is járt 93,35 ponton. Ez lefelé húzta a tőzsdeindexeket, mivel a befektetők aggódnak amiatt, hogy az emelkedő kötvényhozamok ronthatják a részvények értékeltségét.

A kiskereskedelmi forgalom áprilisi adatsora azt mutatta, hogy a fogyasztói kiadások nagyobb mértékben nőttek a piaci várakozásoknál, azaz az infláció emelkedésében még van mozgástér, ez pedig gyorsabb kamatemelést eredményezhet. A piacok már nagyobb valószínűséget adnak arra, hogy idén nem három, hanem négy alkalommal emeli a kamatot a Federal Reserve.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára emelkedik a kínálat szűkülése és az Irán elleni esetleges amerikai szankciók miatt.

A legközelebbi, júliusi határidős jegyzésekben a Brent hordónkénti ára 0,63 százalékos nyereségben, 78,72 dolláron állt, míg a júniusi szállítású WTI 0,10 százalékos pluszban, 71,03 dolláron forgott.

A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára júniusi szállításra 2,12 százalékkal, 1290,00 dollárra esett.