A pénzügyminiszter a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián kiemelte: az online kasszák adatai alapján a vendéglátás forgalma megugrott, jelenleg az ágazat teljesítményének szintje eléri a járvány előttit.

Rámutatott: a tárca szerint a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása és az uniós transzferek segítik.

Visszafogja azonban a lendületet a gyenge külföldi turizmus, az uniós visszafogottabb kereslet és a hiteltörlesztési moratórium kivezetése - tette hozzá a tárcavezető.

A kedvező jelek közé sorolta, hogy a munkaerőpiac elindult felfelé, a munkanélküliség mélyen 4 százalék alatt lehet hamarosan. A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,5 milliót.

Az ipar teljesítményét is kedvezőnek nevezte, az első negyedévben a feldolgozóipari alágak többsége pozitívan járult hozzá az ágazat teljesítményének növekedéséhez. A beruházásokban Magyarország magasan elhagyta az uniós átlagot.

A moratóriumról elmondta: a kormány az óvatos kivezetés híve, együttműködésben a jegybankkal és a bankszövetséggel. Úgy szeretnék kivezetni a moratóriumot, hogy az az érintett mintegy 45-50 ezer vállalkozást és egymillió magánszemélyt nem lehetetleníti el.

Az infláció megugrását a miniszter átmenetinek nevezte, ami ezután enyhül és a 3 százalék körüli tartományban marad.

A pénzügyminiszter szerint a sikeres járványkezeléssel Magyarországon véget ért a járvány harmadik hulláma. Az átoltottság kiemelkedik az uniós mezőnyből, mert az ország több forrásból és hatékonyabban szerzett be oltóanyagot. Minden területen megindult a járvány okozta válságból a kilábalás. Magyarországon a GDP 30 százalékát tette ki a gazdaságvédelmi intézkedéscsomag, több mint 4 ezer milliárdot ebből a beruházásokra fordítottak.

Idén az első negyedévre járványállóbb lett a magyar gazdaság, ezzel lépéselőnybe került az uniós országokhoz képest - emelte ki.

A fiskális politika mozgásteréről azt mondta, a hiányszintet már idén csökkentették a tavalyihoz képest, és jövőre is csökkenteni fogják. Hozzátette: 2024-re a magyar hiányszint visszatér a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz.

A fiskális politika célja továbbra is az, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható növekedésben. Figyelni kell a veszélyekre, a kötvénypiaci átárazódásra például. A lakosság válságtűrő képessége jelentősen javult, a lakosság állampapírállománya közel a duplájára, 10 ezer milliárd forintra nőtt - mutatott rá.

A jövőbeni versenyképesség fontos elemének nevezte, hogy a jelenlegi adórendszer maradhat-e - mondta a pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló elképzelésre utalva, hozzátéve, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június végi ülésén várható erről megállapodás.

Emlékeztetett, hogy Magyarország társasági adószintje a legkedvezőbb az unióban. A magyar kormány hibának tartja, ha az adóversenyt kiiktatnák a globális gazdasági versenyből. Varga Mihály szerint 2-3 ezer olyan vállalkozás lehet a magyar gazdaságban, amelyeket érinthet a globális minimumadó bevezetése. A kormány mindent meg fog tenni, hogy a kedvező környezet fennmaradjon, ami az elmúlt évek komoly gazdasági növekedését segítette.

A válságból megtanulhattuk, hogy a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége a vártnál is erősebb. A digitális innovatív megoldások ösztönzése fontos tényező lesz a jövőben, és a stabilitás felértékelődött - összegezte Varga Mihály.