A szakmai szövetség hangsúlyozza: "negatívan értékelik", hogy a 2022 közepén két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány jövőre nem vezeti ki, hanem változatlan szinten tartja.

A közleményben kiemelik: az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, amely biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a kilábaláshoz a recesszióból.

A bankszövetség állást foglalt a kormány szerda este megjelent intézkedéscsomagjáról, amelynek értelmében július 1-jétől a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetniük a magánszemélyeknek kamatjövedelmük után. Kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A rendelet a bankokat arra is kötelezi, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket.

A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását.

"Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit" - jelezték.

Véleményük szerint az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt az intézkedések felülvizsgálatát és visszavonását kéri a kormánytól.