Bár a zümmögésük hasonló, mégis könnyen megkülönböztethető a méh a darázstól, hiszen az alakjuk is teljesen más. A méhek kisebbek és kerekded testűek. Potrohuk csíkos, a színük pedig a sárgástól egészen a barnás, feketés színárnyalatig terjedhet. Sárgásbarna színű szőrzetük és összetett szemük van.

A méhcsaládokban méhanya, herék és dolgozók élnel együtt, mind egy kicsit más méretű. A legnagyobbak természetesen a méhanyák, akik 22 mm hosszúak is lehetnek. A herék és dolgozók 20 és 16 mm körüliek.

Lábaik végén apró kis sörték találhatók, amiken könnyen megtapad a virágpor, emellett egy  úgynevezett pollenzacskójuk is van. Fullánkjuk kampóban végződik, ami szúráskor beakad a megcsípett emlős bőrébe. Sajnos így a fullánk kiszakad a méh testéből, ezért el is pusztul  dolgozó. Egynél többször nem tud szúrni. A háziméhek családokban élnek. Egy rendes családban akár 50-70 000 egyed is élhet. Petéket csak a méhanya rak, ezekből pedig vagy terméketlen nőstények (dolgozók) vagy herék kelnek ki. Herék csak az évnek egy bizonyos szakaszában. A megtermékenyített nőstények hónapokig el tudják raktározni a spermiumot. A méhcsaládok át is telelnek, mert a kaptárban képesek tartani a számukra megfelelő 30 fok körüli hőmérsékletet. Kirajzás vagy akkor történik, ha valami betegség üti fel a fejét a családban, és attól

szabadulni kell, vagy akkor, ha kicsivé válik a kaptár. A kirajzott méheket óvatosan be lehet gyűjteni, nem támadnak olyankor.

A méhek kaptárja viaszlemezkékből épül fej, és az egyes kis sejtekben nevelik az utódokat vagy tárolják a mézet és a pollent.

A darazsakat jellegzetes sárga-fekete csíkozásukról könnyen meg lehet ismerni. Bár testalkatuk fajtától függően más és más lehet, az általában elmondható, hogy hosszúkás és karcsú testük van. Fullánkjukkal sajnos többször is tudnak szúrni egymás után, még csak meg se kottyan nekik. A királynő nagyobb, míg a terméketlen nőstények és hímek kisebbek. A darazsak a hűvös idő közeledtével elpusztulnak, csak a megtermékenyített királynő éli túl a telet, teljes hibernációban. A darazsak általában agresszívabbak, mint a méhek, többen és többször is csíphetnek, ezért óvatosabban kell bánni velük. A virágnektáron és pollenen kívül szívesen megesznek bármi mást is, mivel mindenevők. Ez azt jelenti, hogy a dögöktől kezdve a mi ételeinkre is szívesen rászállnak. Fészküket a nyálukból és valamilyen farostból építik, de vannak olyan fajok is, amik földbe ásott üregekbe, lyukakba vagy faodúba költöznek. Az egyik legveszélyesebb darázsfaj a lódarázs, aminek már a mérete is tekintélyes.

Amiben hasonlítanak

Összegzésül nézzük meg, miben hasonlítanak a darazsak és a méhek. Mindkét rovarnál a királynő a kolónia feje, ő végzi a peték lerakását. Virágport és nektárt is gyűjtenek. Mindkét rovar csípése fájdalmas, és allergiás reakciót is kiválthat.

A királynőn kívül nincs más termékeny nőstény sem a méhcsaládban, sem a darázskolóniában. Egyes fajok esetében a színük és a csíkozásuk hasonlíthat.

Amiben különböznek

Több dologban különböznek, mint hasonlítanak. A testalkatuk nagyon eltérő, mert a méhek kisebbek és zömökebbek, míg a darazsak nyúlánkabbak. A darazsak fullánkjának végén nincs kis kampó, ők sokszor képesek szúrni.

A darazsak a méhekkel ellentétben mindenevők, így nemcsak a virágokra, érett gyümölcsökre szállnak rá, hanem a húsokra is. A kerti sütögetések alkalmával tehát óvni kell tőlük az ételeket. A darazsak nem telelnek át, csak a királynő marad életben, ő is kizárólag megtermékenyített állapotban. A méhcsalád ezzel szemben gond nélkül áttelel. A darazsak fészkeiket nem viaszlemezkékből építik, hanem farostokból és a nyálukból. Ezek a fészkek lehetnek a padláson, az ereszek biztonságában, kis kerti tárolókban, fákon, de a földön is.

A méhfelderítők jellegzetes táncukkal mutogatják el, ha találtak a kaptár számára egy másik alkalmas helyet. A darazsak nem készítenek méhpempők, ezzel szemben a méhek által előállított méz emberi fogyasztásra alkalmas, sőt egészséges is. Az élelmiszeriparon kívül a szépségipar és a gyógyszeripar is tudja hasznosítani. Egyre több cikk születik arról, hogy sajnos már Európában is pusztulóban vannak a méhek, ami hatalmas gond. Ennek okai az éghajlatváltozás, az élősködők terjedése és egyes invazív darázsfajok megjelenése (ázsiai óriás darázs). A darazsak esetében darázsirtásra is szükség lehet, ha veszélyeztetik az épségünket.