TV műsor

A mérget termelő mikroszkopikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talaj élőlényeire

IT/Tudomány, 2020.10.26

(MTI) - Egy kutatás szerint bizonyos mikotoxinokkal szennyezett kukoricaszemek hatására a növények növekedésében és a humuszképzésben fontos szerepet játszó ugróvillások szaporulata jelentősen lecsökken, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.

A kutatók ezért azt javasolják, hogy szennyezett gabonamagvakat ne használjanak fel trágyaként a mezőgazdaságban.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint a kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték. Az eredményekről beszámoló cikk a European Journal of Soil Biology című szaklapban jelent meg.

Mint írják, vannak olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeket, leggyakrabban a gabonát. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikotoxinokat). Az, hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, fajonként eltérő lehet.

Ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért amennyiben azok mennyisége eléri a kritikus határértéket a termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy mikotoxinnal nem szennyezett takarmánnyal keverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában növényi trágyaként használják fel - olvasható a kutatásról közölt beszámolóban.

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricanövényt trágyaként használnák, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal kísérletesen nagy dózissal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot.

Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál, amely azonban még ebben az esetben is meghaladta a gyakorlatban előforduló értéket, is jelentősen - kevesebb, mint a felére - csökkent a tiszta talajhoz, azaz a kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál, amely sokszorosa volt a gyakorlatban előforduló mennyiségénél, pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat, választották elsősorban az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt penészgomba (Aspergillus flavus) alapvetően jó minőségű táplálék számukra, amennyiben az nem termel mikotoxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben - magas toxintartalma miatt - kifejezetten csapdaként működött számukra.

Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabonát ne használják fel trágyaként a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett - alternatív megoldásként - a szennyezett kukorica biogáztermelésre való felhasználását ajánlják - olvasható az ELKH beszámolójában.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!