A mesterséges intelligencia (MI) az élet szinte minden területét befolyásolja, így a gazdaságban legalább hat komolyabb területen alapvető változásokat hozott és hoz majd a közeljövőben is. Ezek a következők:

Teljesen egyértelmű a termelékenység növelése bizonyos területeken. Ilyen a gyártás, a logisztikai folyamatok (önvezető járművek már most is akár reptereken belül, akár kötöttpályás közlekedésben) vagy a minőség-ellenőrzés, ahol az MI-t optikai képelemzésre használják. Ettől függetlenül a nagy nyelvi modellek (ilyen a ChatGPT, a Gemini, a Grok és a DeepSeek is) mára átvették az online szöveg és képalkotási folyamatok legalább 15-30%-át. Az MI vezérelt ügyfélajánlások és ügyfélelemzés is már régóta valóság, csak nem hangsúlyoztuk annyira a használatának tényét. Ilyen algoritmusok működnek több évtizede például a bankkártyák tranzakció-ellenőrzésénél, de a Spotify, a Tidal vagy Netflix is ez alapján elemez online tartalmakat és fogyasztói szokásokat.

A munkaerőpiacon számos munkahely szűnik meg és jónéhány létre is jön, nyilván elsősorban olyanok, melyek az MI-hez kapcsolódnak, tehát informatikához és bionikához köthetők. Az ügyfélkapcsolati tevékenységek átalakulása már régóta tart, ma már Magyarországon is több nagy szolgáltatónál tudunk "Vandával" vagy "Kate-tel" beszélni és chat-elni, viszont itt felértékelődik a szakértői tudás is. Kiemelném azt is ugyanakkor, hogy az online rendelések egy részénél is megkülönböztetést ad, ha például egy webshop élő telefonos rendelésfelvételt tart fent, ugyanis ezzel bizalmat épít és van egy jelentős méretű és vásárlóerejű szegmens, aki nem tud/akar online rendelni.

Az MI használata, fejlesztése és a gazdálkodás mindennapjaiba integrálása egyértelmű versenyelőnyt teremt sok országban és itt nemcsak a Silicon-völgy környezetére és az USA-ra gondolok, hanem akár Ázsia számos országára, mely komoly előnyhöz jut az MI kompetenciák fejlesztésével. És lehet, hogy megütköztető, amit mondok, de Európa évek óta keresi, hogy milyen módon zárkózhat fel MI tekintetében a világ vezető országaihoz. Persze a leghatalmasabb tech-cégek vezetőinek második vonalában a legjobb, Zürichben vagy Milánóban végzett szakemberek dolgoznak, de kicsi az esély, hogy ők a közeljövőben hazatérnének Európába.

Vannak olyan ágazatok, melyekben nem csupán a munkaerő kiváltását vagy a termelékenység növelését hozza az MI használata, hanem alapjaiban változtatja meg azt. Ilyen például az egészségügy, ahol a kutatáson keresztül a diagnosztikán át egészen az orvos-beteg kapcsolatig mindenre hatással van és lesz az MI. Az oktatásban már most drasztikus az MI okozta változás, és itt most elsősorban nem a nagy nyelvi modellel megíratott beadandó dolgozatra gondolok, hanem arra, hogy információszerzésre és problémamegoldásra is kiválóan használhatók a ChatGPT-hez hasonló modellek, és hatékonyan tudja kiegészíteni egy diák tudását az adott tananyagról, pláne, ha nem 100%-osan figyelt az órán. Persze a kreatív gondolkodást, az analitikai képesség fejlesztését és a szintetizáló tudás megszerzését differenciáltan segíti, sőt néhol talán korlátozza is az MI. Azért, hogy a gyógyítással ellentétes pólusról is szót ejtsünk: a hadviselésben is kulcsszerephez jutott az MI: nemcsak a drónok, hanem a kiberhadviselés és a tömegek befolyásolása is most már elképzelhetetlen a használata nélkül. Lassan megérkezünk a korábban említett utolsó ponthoz: az etikai és jogi szabályozás kérdéséhez. Ebben Európában kihúzhatjuk magunkat, hiszen az EU AI Act (az EU MI-t szabályozó törvénye) korszerűen és kellőnek látszó körültekintéssel közelít az MI használatának gyakorlati veszélyeihez és ezek elkerüléséhez vagy a negatív hatások mérséklésének lehetőségeihez. Ma már mindennapos, hogy hamis videókkal találkozunk, melyben egy ismert személy hirdet egy olyan terméket, melyhez a valóságban soha nem adta a nevét, csak az MI generálta egy közszereplő vagy ismert személy arcához az általa soha el nem mondott szöveget. Az esetek nagy részében már nagyon nehéz megkülönböztetni az MI által létrehozott audiovizuális tartalomnál, hogy élő ember alkotta-e vagy gép szintetizálta. Ezeket a kérdéseket is alaposan lencsevégre kapta az EU AI Act, amely ugyan csak 2026-ban lép hatályba (2023 decemberében fogadták el), azonban önkéntes alapon cégek már megmérethetik magukat az új szabályokkal.

Nyilvánvalóan az EU AI Act abba az irányba mutat, hogy észszerűen használjuk az MI-t és minimalizáljuk vagy meggátoljuk a káros hatásainak terjedését, de látni kell azt is, hogy ez a fajta, inkább szigorúan szabályozott MI környezet versenyhátrányt is okozhat az EU gazdasági szereplőinek, például az ázsiai MI fejlesztőkkel szemben, hiszen ott gyakorlatilag nagyon kevés publikus szabály befolyásolja a fejlesztést és tesztelést - nyilvánvalóan gyorsabb az egyes fejlesztési lépések végigvitele. Egyértelmű veszély, melyről ugyancsak sokat beszélünk az MI nem megfelelő vagy nem hiteles válaszainak és cselekvéseinek korlátozása és kiszűrése (például hallucináció) és dőreség lenne ezt csupán az informatikai fejlesztő szakértők felelősségi körébe tenni.

Mint minden, ami új, ennek is folyamatosan fejlődnek a lehetőségei és egyre tisztábban látjuk a korlátait is (csakúgy, mint például az atom hasznosításának kutatásánál is történt majdnem egy századdal ezelőtt). Biztos vagyok benne, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók tisztában vannak a valós lehetőségekkel és veszélyekkel is és a választók meg a civil közösségek pedig hamarosan egyre hangosabban hallatják hangjukat az észszerű és etikus MI felhasználás megvalósításáért. Így történik ez a bolygónk megóvása tekintetében is és nem szabad megfeledkezni arról a hatalmas környezeti lábnyomról sem, melyet az MI-t futtató szerverek – akár egy ChatGPT-kérdés megválaszolása – által elfogyasztott, szinte felfoghatatlanul sok energia felhasználása okoz.

Sok előnyről és hátrányról szó esett már az előző kérdésnél, azonban nem szabad megfeledkezni arról a kihívásról, amit bolygónk növekvő lakossága és az MI által egyes területeken jelentősen csökkenő munkahelyszám okoz. Meggyőződésem, hogy például a négynapos munkahét bevezetési kísérlete egyes cégeknél már nemcsak a dolgozók elégedettségének növelését szolgálja, hanem a hatékonyság növelésével, a felszabaduló szabad munkaidő csökkentését is kezelheti. Globálisan az MI által elvégzett egyre több jelenlegi feladat azt a veszélyt is hordozza, hogy kiveszi a munkalehetőséget a világ növekvő népességében azok kezéből, akik nemhogy nem tudnak felzárkózni az MI által támasztott munkaerőpiaci elvárásokhoz, hanem 10-20 éves távlatban esélyük sincs arra, hogy meginduljanak azon az úton.

Ez komolyan mélyítheti a szakadékot a világ gazdagabb fele és a kevésbé tehetősek között. Hol a legelterjedtebb a használata a világban gazdasági szempontból? A legkorábbi elterjedése talán a pénzügyi szektorban mondható, itt a kockázatkezelésben már nagyon régóta használják az MI-t, de nyilvánvalóan a nagy befektetési bankok is kifinomult MI modellekkel elemzik és vázolják fel az egyes instrumentumok legvalószínűbb árfolyammozgásait. Kisebb a rálátásunk, de a fejlesztések kezdete óta jelen van az MI a hadiipari fejlesztésekben, számos megoldás csak hosszabb idő után került át a polgári életbe (például GPS-es útvonaltervezés). Mára már az online kereskedelem minden szereplője használja valamilyen mértékben az MI-t, hiszen a Google kampányokban, keresésekben már MI "találja ki"; hogy mely felhasználónak érdemesebb megmutatni az adott információt vagy terméket ahhoz, hogy vásárlás vagy olyan tartalomfogyasztás történjen, melyért a hirdető fizet. Ugyanezen az elven (is) működik a Facebook

Advantage célközönsége is.

A politikához nem értek, viszont azt gondolom, hogy a nemrég újra az Egyesült Államok első emberévé választott amerikai elnök mindent elkövet majd, hogy azt a technológiai vagy versenyhelyzeti előnyt, melyet országa élvez, növelni tudja. Ennek nemcsak az a látható jele, hogy a korábban az ő megszólalásait cenzúrázó vagy letiltó MI-tech óriásokkal is egyezségre igyekszik jutni a "Tegyük újra naggyá Amerikát" cél szolgálatában, hanem az amerikai érdekek képviselete egyértelműen azt kívánja, hogy az Egyesült Államoknak az MI területén meglévő első pozícióját megtartsa, előnyét növelje. Ez természetesen történhet a legfontosabb versenytársak gyengítésével – erre már láthatunk kézzelfogható példákat a vám jogszabályok változtatásával –, de egyértelmű támogatást fog továbbra is élvezni az MI-hez kapcsolódó iparágak fejlesztése és az észak-amerikai munkaerőpiac átstrukturálása az MI okozta földindulás szerű változások lekövetése céljából.

A munkaerőpiac átalakítása képzésekkel és az MI-hez kapcsolódó kompetenciák fejlesztésével a gazdaság mindegyik szereplője számára kulcskérdés és ez nem csak az új Trump-i irányvonal jellemzője.