Mint az ELKH közleményében olvasható, a tudományos tanács az egyetlen ENSZ-testület, amely alapkutatással kapcsolatos kérdésekben ajánlásokkal látja el a világszervezet vezetőit.

A tudományos tanács harminc tudós tagból áll, akik a világ különböző országait és alapkutatási tudományterületeit képviselik. Szathmáry Eörsöt Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának vezetője jelölte a tanácsi tagságra. A mandátum három évre szól, és egy alkalommal hosszabbítható meg. Az alapkutatási program egyik legfontosabb feladata, hogy oldja a felfedező és az alkalmazott kutatás között feszülő ellentéteket.

"Kiemelt feladatomnak tartom, hogy minden rendelkezésemre álló eszközzel segítsem az alapkutatásokat. A felfedező kutatásokat védenünk kell és meg kell értetnünk a társadalommal, hogy e nélkül a civilizáció komoly veszélybe kerülhet" - idézik a közleményben Szathmáry Eörsöt.

A tudományos tanácsban a világ országainak csak töredéke képviselteti magát, ezért Szathmáry Eörs szerint a megválasztása egyértelmű elismerés a magyar tudományos közösség számára.

Az IBSP tudományos tanácsa a jövő héten tartja legközelebbi ülését, amelyen a magyar kutató bemutatkozó előadást fog tartani arról, hogy szakterülete hogyan szolgálhatja az emberiség javát.

A kutatóprofesszor szerint - hasonlóan az evolúcióhoz - nem mindig lehet előre látni, hogy egy-egy alapkutatási felfedezés milyen hatást fog elérni az alkalmazott tudomány világában. A világ jelenségeinek minél részletesebb megismerése azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerrel nézhessünk szembe a ma még nem is látható jövőbeli kihívásokkal.

"Ma már egyértelmű, hogy a felbukkanó fertőző betegségek gyökerében súlyos ökológiai problémák is találhatók. Az ember felelőtlenül használta a környezetet, nagy részben azért is, mert nem álltak rendelkezésre azok az ökológiai ismeretek, amelyek ennek veszélyeire figyelmeztethették volna, vagy ha igen, akkor inkább nem vettek ezekről tudomást" - hívják fel a figyelmet a közleményben, hozzátéve, hogy az evolúciós kutatások a kórokozók fajok közötti átugrásáról is hasznos előrejelzésekkel szolgálhatnak, de mindehhez egy kiterjedt monitoringrendszer kiépítésére, a releváns alapkutatások támogatására, valamint megelőzésre van szükség.

"Mi, az Ökológiai Kutatóközpont kutatói már évek óta igyekszünk felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy az egészségügyi és a társadalmi problémák elválaszthatatlanok az ökológiai tehertételektől. Ezért előadásomban mindenképpen szót fogok ejteni arról, hogy a Covid-19 korántsem az utolsó járvány, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie. Annak érdekében, hogy a következő kórokozó ne okozhasson ekkora világjárványt, már most el kell kezdeni a megelőzést, amely elképzelhetetlen az ökológiai és evolúciós kutatások nélkül" - hangsúlyozta Szathmáry Eörs akadémikus.

A Nemzetközi Alapkutatási Program (IBSP) 2005 óta működik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetén, az UNESCO-n belül. Az IBSP feladata, hogy segítse a felfedező kutatásokat az alapításakor meghatározott négy természettudományos - biológia, kémia, fizika és matematika - területen. A program kiemelt célja, hogy az alapkutatási felfedezések támogatása és elterjesztése révén elősegítse azok alkalmazását, ezzel is hozzájárulva az emberiség életének jobbá tételéhez, illetve környezetünk megóvásához.