Mint a közleményben írták, kutatóhálózatának 2019-es elcsatolása óta először indít kutatási programokat az MTA. A most induló három nagy nemzeti kutatási program: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A programok négy évig, mintegy 8,6 milliárd forint támogatásban részesülnek.

Emlékeztettek rá, hogy Freund Tamás elnökjelölti koncepciójában 2020 januárjában vetette fel akadémiai nemzeti programok indítását, ami megválasztásával az elnöki program kiemelt elemévé vált. A programok megvalósítására - a kormánnyal való egyeztetéseket követően - 2022-ben nyílik lehetőség az MTA számára biztosított évi 3 milliárd forint összegű, beépülő költségvetési támogatással - írták.

A közlemény szerint a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program legfontosabb célkitűzése, hogy korszerű technológiai eszközökkel támogassa a magyar nyelvet és nyelvhasználatot. Ezt több alprogramban valósítják meg. Mint írták, ezek közül az egyik legérdekesebb, a mai kommunikációs térben szinte mindenkit érintő kutatási terület az álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása.

"Az interneten szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek. A Covid-19-járvány példája rámutatott, hogy ezek emberéletekben is mérhető veszteséget képesek okozni. Mivel álhírek, áltudományos nézetek számos területen megjelennek, nyilvánvaló, hogy azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, valamint a korszerű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű" - mutattak rá.

Mint a közleményben írták, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását a hagyományos energiahordozók és a nyersanyagok szűkössége, a jól detektálható jelenkori éghajlatváltozás, valamint ezek közvetlen és közvetett következményei teszik különösen aktuálissá. Az alprogram épít az Akadémia 2016 óta működő Nemzeti Víztudományi Programjának tapasztalataira és eredményeire.

Ezek mellett folytatódik a kiemelkedően sikeres Nemzeti Agykutatási Program is (NAP 3.0). "Az idegrendszert érintő betegségek világszerte a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai, aminek éves költsége Európában közel 800 milliárd euróra becsülhető. Mivel az idegrendszeri károsodás okai rendkívül heterogének, az alapvető idegrendszeri működés megértése nélkül nem képzelhető el az idegrendszeri betegségek hatékony terápiája sem" - írták.

A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora; a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program kapcsán Bozó László akadémikus; a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0 esetében pedig Nusser Zoltán akadémikus kapott elnöki felkérést a kutatási koncepció kidolgozására.