A méltatás szerint Kiss Gábor világviszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a robbanásos elemkeletkezési folyamatok magfizikai paramétereinek kísérleti vizsgálatában. "Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei a nehéz, proton-gazdag magok szintézisében szerepet játszó alfa-részecske befogási reakciók, valamint a stroncium és ezüst között található neutron-gazdag izotópok keletkezését meghatározó töltöttrészecske-indukált magreakciók hatáskeresztmetszeteinek méréséhez kapcsolódnak" - emelték ki.

A közlemény szerint Kiss Gábor, aki jelentős hazai kutatási tevékenysége mellett a magyar részvételt irányítja Japánban a RIKEN Nishina Központ radioaktív nyalábgyárban, november 8-án vette át az elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni nyitóünnepségén.

Az intézet alapítójáról elnevezett díjat 1977 óta minden évben egy kiemelkedő kutató kapja. A közleményben felidézik, hogy Szalay Sándor (1909-1987) több Nobel-díjassal, köztük Szent-Györgyi Albert orvos-biokémikussal, Peter Debye fiziko-kémikussal és Ernest Rutherford fizikussal, az atommag felfedezőjével is együtt dolgozott. Szalay Sándor kezdeményezte az uránkutatást 1948-49-ben Magyarországon, és eredményei nyomán találtak rá később a mecseki uránlelőhelyre. Világhírnevét annak köszönheti, hogy tanítványával, Csikai Gyulával közvetett módon kimutatta egy addig csak feltételezett részecske, a neutrínó létezését.