Kit küld 2024-ben Magyarország a világűrbe?

IT/Tudomány, 2022.12.21

Többek között ezt is megkérdeztük Ferencz Orsolyától, űrkutatásért felelős miniszteribiztostól, akivel a Magyar Űrhajós Programról, annak alapvető tudnivalóiról és arról is beszélgettünk, hogy mi haszna van mindebből az országnak.

Sajtótájékoztató a HUNOR - Magyar Űrhajós Programról
A magyar űrkutatás és űrtevékenység – Bay Zoltán híres holdradar-kísérletétől számítva – 75 éves múltra tekint vissza. A hazai kutatóműhelyek, tudományos intézetek, sőt immáron gazdasági szereplők képességei nemzetközi viszonylatban is kitűnnek. Magyarország számára stratégiai érdek, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozíciót, építve a több évtizedes múltra visszatekintő iparági hagyományaira – olvashatjuk a hunor.gov.hu-n. A magyar kormány ezért 2021-ben úgy döntött, hogy útjára indítja a Magyar Űrhajós Programot. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos 2021. október 28-án jelentette be az űrhajós kiválasztási eljárás megindítását és egyben a program hivatalos elnevezését is, amely a HUNOR  (Hungarian to Orbit) nevet viseli. A bejelentést alapos szakmai előkészítés előzte meg a kiválasztás kritériumrendszerének objektivitása érdekében, együttműködésben az Európai Űrügynökséggel (ESA).  

WR.: Hol tart most a Magyar Űrhajós Program?

F. O.: A Magyar Űrhajós Program első lépése a következő magyar űrhajós felkészítése, ami a kiválasztási folyamattal kezdődött. Ennek során repülőorvosok és pszichológusok vizsgálták a pályázók egészségügyi állapotát és az űrrepülés, illetve súlytalanság jelentette fizikai és szellemi megterheléssel szembeni ellenálló képességét. A jelölteknek bizonyítaniuk kellett továbbá rátermettségüket és elhivatottságukat is tesztek és meghallgatások során. Több mint 240 beérkezett pályamű érdekes életútról tett tanúbizonyságot. Az adminisztratív szűrését (a kiírási feltételeknek történő megfelelést és a motivációs levelek vizsgálatát) követően 100 jelentkező (köztük 14 nő és 86 férfi) vehetett részt egy átfogó online alkalmassági teszt kitöltésében. Ezt követően közel félszáz jelölt jutott tovább az Európai Űrügynökség (ESA) németországi helyszínnel zajló tesztelési fázisába. Közülük nyolcan bizonyultak alkalmasnak a kiképzés hátralévő részére, ahonnan négyen jutnak majd tovább. Azt, hogy 2024-ben kit küldünk majd ki közülük a világűrbe várhatóan 2023 végén derül ki.

WR.: A nyolc között vannak szegediek?

F. O.: Sajnos erre a kérdésre még nem tudok választ adni, a négy továbbjutottat azonban be fogjuk majd mutatni várhatóan a jövő év folyamán. Azt viszont el tudom mondani, hogy a jelöltek magasan kvalifikált végzettséggel rendelkeznek, emellett a legtöbbjüknek komoly sportkarrier áll a háta mögött, nem utolsó sorban kiválóan beszélik az idegen nyelveket, fizikálisan és mentálisan is erősek, hivatásukban elhivatottak, és nyitottak az újra. Ez pedig nagyon fontos, hiszen, ha valaki nem elég elhivatott, az nem tud egyrészt 30 napig egy nemzetet képviselni a Nemzetközi Űrállomáson, másrészt olyan tudományos munkát végezni, amit aztán kamatoztatni lehet.

WR.: Milyen hozadéka lesz ebből Magyarországnak?

F. O.: Magyarországnak már most nagyon komoly hozadéka van a program elindításából, melynek kiemelt támogatója az Európai Űrügynökség. Ennek köszönhetően már most zajlik a szakemberek között egy kommunikáció, tudás és ismeretcsere: egyrészt a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar szakemberei részt vesznek az ESA által meghirdetett képzéseken, ahol unikális tudással ruházzák fel őket. Másrészt a műszerek és kísérletek fejlesztésében résztvevő felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóműhelyek és vállalkozások óriási lehetőségekhez juthatnak ezáltal. Nemcsak versenyképesebbek lesznek, hanem a különböző rangsorokban is nagyot ugorhatnak. Az űripar megtérülési aránya jelenleg egy a hathoz, Ausztria már most ennél magasabb számokat produkál. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az adott termék, szolgáltatás ki legyen próbálva megfelelő körülmények között. A világűrben tesztelni, fejleszteni persze csak úgy nem lehet, így az adott ország vagy csatlakozik egy nemzetközi programhoz, vagy létrehozza a saját nemzeti programját. Magyarország mind a két irányt megcélozta: növeltük az ESA-val való együttműködéseinket, emellett pedig elkezdtük fejleszteni saját műszereinket is. Azt látjuk, hogy az űripar a 21. századi gazdaság alapjait jelenti: a kommunikációtól, a navigáción át, a Föld megfigyeléséig. Sőt, még az orosz-ukrán háborúban is láthatjuk, mekkora jelentősége van az űrtechnológiai képességek meglétének. Ez az, amit Magyarországnak is meg kell őriznie és növelnie kell, és ezen feladat részét képezi a Magyar Űrhajós Program is.

WR.: Míg régen egy-egy ilyen programot létrehozni, vagy részt venni benne nagy szenzációnak számított, addig ma már természetes.

F. O.: Így van, bár az emberiség hajlamos arra, hogy a meglévő tudására, ismereteire, lehetőségeire teljesen természetes módon tekintsen, pedig a világűrbe embert küldeni nemcsak régén, ma is nagy szenzáció és korántsem magától értetődő. A magyar űrkutatás és űrtevékenység – Bay Zoltán híres holdradar-kísérletétől számítva – 75 éves múltra tekint vissza. Ám nemcsak múltunk, jelenünk és jövőnk is van. Azt látjuk, hogy a hozzánk hasonló méretű országok, olyan mint Csehország vagy Izrael is részt vesznek, illetve létrehoztak már olyan programokat, amelyek az űriparban való fejlődésüket segítik elő. Ez is azt bizonyítja, hogy a tudománynak és az iparnak együtt katalizáló ereje van. Nem vagyunk tehát egyedül ezzel a stratégiával. A tudomány és az ipar mellett, jelentős mértékben hathat ez a program az oktatásra, a gazdaságra és a politikára is.

WR.: Ha már oktatás: a fiúkat vagy a lányokat érdekli inkább ez a terület? A tendencia eddig azt mutatta, hogy a fiúkat sokkal jobban foglalkoztatja mindez.

F. O.: Szerencsére ma már vegyes a kép, a fiúk mellett a lányokat is ugyanúgy érdekli mindez, aminek én személy szerint nagyon örülök. Sőt, minél fiatalabb korban találkoznak ezekkel a hivatásokkal, annál fogékonyabbak. A legsikeresebb megoldóképességgel egyébként azt látjuk, hogy az űrállomásokon a koedukált személyzet teljesít a legjobban. Arra biztatok tehát minden lányt, hogy ha van lehetősége, kapcsolódjon be az űrtechnológia tudományába. Én, ha tehetném, minden általános iskolás kislány füzetének az elejébe beleírnám: „Meg tudod csinálni!” – de csak azért, mert őket egy kicsit jobban kell biztatni, bátorítani, annak ellenére, hogy csodálatos nők vesznek körül bennünket, akik igazi példaképek. Ilyen volt Mari Cure, Hugonnai Vilma, vagy napjainkban Karikó Katalin.

WR.: Kérem ismertesse, hogy mi vár 2023-ban a négy kiválasztottra?

F. O.: A kijelölt űrhajósnak és egy további kiválasztott tartalékosnak részt kell vennie Floridában és Houstonban az Axiom Space Inc. által szervezett körülbelül hat hónapos alapkiképzésen, melynek keretében szimulált körülmények között (parabolarepülés, többórás víz alatti kiképzés) készítik fel az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra őket. A kijelölt űrhajós ezen felül részt vesz a küldetés szempontjából elengedhetetlen speciális képzéseken is szintén az Axiom Space Inc. és a NASA kiképzőközpontjaiban. Ezen felül az adott személynek az idegen nyelvi ismereteit is folyamatosan fejlesztenie kell, az angol és az orosz nyelvre koncentrálva.

WR.: Végezetül: Farkas Bertalant miként vonják be a programba?

F. O.: Farkas Bertalant természetesen már bevontuk a programba, hiszen az ő tudása óriási segítség a jövő űrhajósai számára. Nem beszélve arról, hogy mennyire büszkék vagyunk rá, hiszen az ő személyének köszönhető, hogy Magyarország volt a hetedik nemzet, aki embert juttatott a világűrbe. Ám az ő szerepe igazán majd akkor válik fontossá, amikor kiválasztják azt a négy embert, akik részesei lehetnek a programnak. Őket szeretnénk, ha majd Farkas Bertalan látná el tanácsokkal, ha megosztaná velük a tapasztalatait, hiszen nálánál hitelesebben senki sem fogja tudni felkészíteni ezeket az embereket arra, hogy mi vár rájuk.
(Webrádió)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!