Majdnem ö t s z á z tudományos publikáció és 34 szabadalom fűződik a nevéhez.

Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

JAVÍTOTT VÁLTOZAT - Március 15. - Széchenyi-díjak - ÉLETRAJZOK (2. rész)


KARIKÓ KATALIN kutatóbiológus, biokémikus 1955. október 17-én született Szolnokon.

A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, 1983-ban doktorrá avatták. Az egyetem után az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.

1985-ben családjával együtt az Egyesült Államokba ment. 1988-ig a philadelphiai Temple Egyetemen dolgozott, majd Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott. 1989-ben ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) kapott állást. Kezdetben a kardiológián volt molekuláris biológus és elindította az mRNS (hírvivő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett dolgozni Drew Weissman immunológussal, akivel 2005-ben szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika).

2006-tól az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója volt, 2013-ban a mainzi székhelyű BioNTech cég alelnöke lett. 2020-ban szabadalma alapján készült el a világon első, klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina.

2020-ban ő kapta meg először a Közmédia Év Embere Díjat. 2021-ben Szeged város díszpolgárának jelölte, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pedig a Doctor honoris causa kitüntető címet adományozta neki.


KEMÉNY LAJOS FERENC orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1959. április 14-én Szegeden született.

1983-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1987-ben bőr-, nemibetegségek és kozmetológia, majd 1993-ban klinikai immunológia és allergológia területen szerzett szakorvosi képesítést, 1990-ben védte meg kandidátusi értekezését. 1996-ban habilitált bőrgyógyászatból, 1998-tól az MTA doktora, 2019-től az MTA levelező tagja. 1990-1991 között Humboldt-ösztöndíjas volt, 1997-2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.

A diploma megszerzése óta dolgozik a SZOTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján, 2004 óta a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár. 2007-től az MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport vezetője.

Fő kutatási területe a citokinek vizsgálata bőrbetegségekben, psoriasis, atópiás dermatitis, allergológia, valamint a fototerápia.

Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja, a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagja, volt elnöke, a Magyar Immunológiai Társaság vezetőségi tagja, volt elnöke, a Bőrgyógyászati és Venereológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Az SZTE Egyetemi Doktori tanácsának tagja, 2014-2018 között az SZTE rektorhelyettese volt.

Majdnem ötszáz tudományos publikáció és 34 szabadalom fűződik a nevéhez. 1993-ban Akadémiai Ifjúsági Díjban, 2010-ben Akadémiai Díjban és Batthyány-Strattmann László díjban, 2011-ben Kaposi-díjban, 2018-ban Jedlik Ányos-díjban részesült.


MERKELY BÉLA kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1966. június 28-án született Budapesten.

1991-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Általános Orvostudományi Karán, később belgyógyászatból, kardiológiából, klinikai farmakológiából és sportorvostanból is szakvizsgázott. 1999-ben PhD-, 2006-ban az MTA doktora tudományos fokozatot szerzett, ugyancsak 2006-ban habilitált. 2009-ben a Semmelweis Egyetemen (SE) egészségügyi szakmenedzseri, 2014-ben okleveles egészségügyi menedzseri (MSc) képesítést szerzett.

2007 óta vezeti a Semmelweis Egyetem kardiológiai tanszékét, 2008-ban egyetemi tanárrá, 2013-ban a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatójává nevezték ki, itt a Sportorvostan Tanszéket is vezeti. 2018-tól a Semmelweis Egyetem rektora.

Számos hazai és nemzetközi kardiológiai, aritmia és pacemaker, intervenciós kardiológiai és keringéskutatással foglalkozó tudományos társaság tagja. A világ élmezőnyébe helyezte a hazai felnőtt szívtranszplantációt, a hazai műszívprogram elindítója. Jelentős szerepet vállalt a koronavírus-járvány elleni védekezés népszerűsítésében.

Három szerkesztett könyv, két szakkönyv, 46 könyvfejezet, két egyetemi jegyzet megírása fűződik a nevéhez. Oktatóként szívügye a tudományos diákköri munka támogatása és a tehetséggondozás.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, 2013-ban a Budapest díszpolgára címmel, 2015-ben Gábor Dénes-díjjal, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

(folyt.)