Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója cikkében a szennyvíziszap műtrágya-helyettesítőként való felhasználásával foglalkozik.

Mint rámutat, a nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbálják megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli.

A környezetkémikus megjegyzi, hogy Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágyaárakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős.

Mint írja, a műtrágyák helyett alternatívát jelenthet a szennyvíziszap kijuttatása a talajra, ami segíti a humusz megőrzését, véd az eróziós hatások ellen, javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, valamint biztosítja, hogy a tápanyagok fokozatosan váljanak hozzáférhetővé a növények számára.

"A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek" - teszi hozzá Jurecska Laura, majd kitér a jelenlegi magyar szabályozásra, amely szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik.

Magyarázata szerint a szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum- és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem lehet felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot.

A környezetkémikus szerint megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanák a szennyvíziszapból. Ez azért is fontos, mert az Európai Unió is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét - mutat rá Jurecska Laura.