Mindenkié és egyben senkié – hogyan változtatja meg a világot a Bitcoin?

IT/Tudomány, 2022.07.06

Egy fizetőeszköz, amit senki sem lát, mégis létezik – ez a Bitcoin, amely mindenkié ésegyben senkié, mégis sokan elhiszik, hogy idővel képes megváltoztatni a világot.

Bitcoin A szakértő azonban erre nem túl sok esélyt lát. Gazdasági, marketing és kereskedelmi szempontokról, és ingadozó értékekről Rácz Tamással, az SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézetének PhD hallgatójával.

WR.: Mennyire ismert vagy épp ismeretlen a legkülönbözőbb társadalmi rétegek számára a Bitcoin fogalma?

R. T.: Úgy gondolom ma már az emberek többségének ismerősen cseng a Bitcoin, mint fogalom. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években rendkívüli árfolyamnövekedésen ment keresztül, így aki kicsit is érdeklődik a befektetések iránt az biztosan hallott róla. Másrészt a social média (Facebook, Instagram) felületeken számtalan befektetési szolgáltató, úgynevezett „kripto tárca” reklámozza magát, és ezekben a reklámokban is rendszeresen megjelenik, mint az elmúlt évek egyik legnagyobb befektetése. Az már más kérdés, hogy tudják-e pontosan mi is az a Bitcoin vagy úgy általában véve a kriptovaluták mi fán teremnek. Ebben a tekintetben azért jelentős különbség lehet a különböző társadalmi rétegekben. A fiatalok társadalmi háttértől függetlenül jártasak a digitalizációs témákban, nagymértékben fogyasztanak social média tartalmakat és biztosan sokaknak van a baráti társaságában legalább egy valaki, aki kereskedik vagy kereskedett már ilyekkel. Ezért szerintem a fiatalok nagyrészének van némi sejtelme arról, hogy mik is ezek a kriptovaluták és, hogy a Bitcoin közülük a „legnagyobb”, azaz a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező. Az idősebb korosztályról ez már nem feltétlenül mondható el. Itt jóval nagyobb különbség lehet az iskolázottabb, magasabb jövedelmi helyzettel rendelkezők tudása és a kevésbé iskolázottabbak ismerete között.

WR.: Hány százalék az, aki hisz és mennyi az, aki nem hisz mindennek a valóságosságában? És miért?

R. T.: Ezt pontosan szerintem nem lehet meghatározni. Azért sem, mert itt érdemes tisztázni, hogy mit is értünk azalatt, hogy „hinni a Bitcoinban”. Úgy gondolom, legalábbis azon vélemények alapján, amit az online térben tapasztaltam, hogy ebben a hitben három megközelítés is létezik:

1. Vannak, akik alapvetően hisznek a kriptovalutákban, melyek a gazdaság szerves részét képezik és a jövőben még nagyobb szerepük lesz. Ezek között is vannak abszolút hívők, akik a kriptovaluták minden jellemvonását pozitívumként látják, amiben különböznek a hagyományos pénztől. Decentralizált, egzakt matematikán és programozáson alapszik, a modern kor igényeire van szabva, a nemesfémekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik és így tovább. Míg mások tudatában vannak a kriptovaluták árnyoldalaival, de ennek ellenére bíznak benne, hogy van jövőjük. Az ilyen típusú befektetők elsősorban a nagyobb kapitalizációval rendelkező valutákban hisznek, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, hiszen ezek már bizonyították, hogy van rájuk igény. A Bitcoin 13, az Ethereum pedig közel 9 éve van már velünk.

2. Vannak, akik a kriptovaluták technológiai hátterében, az úgynevezett block-chain (blokklánc) technológiában hisznek. Ez véleményem szerint egy hibás megközelítés, mert ez a technológia egyáltalán nem a kriptovaluták sajátossága. Lehet, hogy elsősorban itt alkalmazzák és a kriptók voltak ennek az úttörői, de az eszköz még gyerekcipőben jár és ma már egyre több helyen alkalmazzák: bankok, kereskedelmi cégek, sőt már az államigazgatásban is. Mégis érdemes megnézni, ha az ember rákeres a Google-ben arra, hogy „blokklánc” számtalan kriptovalutával foglalkozó oldal jelenik meg és ezekben gyakorlatilag a kriptovalutákkal azonosítják ezt a technológiát.

3. Vannak, akik csak a meggazdagodás reményében fektetnek kriptovalutákba, mint a Bitcoin. A technikai elemzők egy része ugyanolyan szemmel néz a Bitcoin árfolyam chartjára, mint bármilyen más részvényére és ez alapján próbálja eltalálni, hogy emelkedés vagy csökkenés következik be az árfolyamában. Míg mások csak nem szeretnének kimaradni a buliból. Egyfajta szerencsejátékként tekintenek rá, amibe egy kis pénzt belepakolnak, hiszen miért is ne? Elég csak belegondolni, ha csak 7-8 évvel ezelőtt pár ezer forintért vettünk volna Bitcoint, ma százezreket érne.

WR.: Hogyan kapcsolódik a világgazdaság működéséhez a Bitcoin jelenléte?

R. T.: Elsősorban fontos leszögezni, hogy a Bitcoin nem funkcionál pénzként és nagy valószínűséggel sohasem fog. Nem teljesíti a pénz alapvető funkcióinak lényegében egyikét sem. A termékek és szolgáltatások széles palettájához viszonyítva nagyon-nagyon kevés dolgot tudunk érte vásárolni. Sőt, nagyobb mennyiségű Bitcoin sok esetben a fekete piacon cserél gazdát és az illegális tranzakciók létrejöttét segíti elő. Ugyan vannak országok, ahol törvényes fizetőeszközként is bevezették (Salvador, Közép-afrikai Köztársaság), úgy tűnik ezek a kezdeményezések eddig nem igazán sültek el túl jól. Ha a legitim reálgazdaságot nézzük, akkor véleményem szerint a Bitcoinra leginkább a nemesfémekhez hasonló befektetésként lehet tekinteni. Ez pont abból eredeztethető, hogy a programja úgy van megírva, hogy a maximális mennyisége korlátozva van. Ennek a szűkös kínálatnak köszönhetően válik értékessé a birtoklása, akárcsak az aranynak vagy az ezüstnek. Persze itt jön be az a probléma, hogy míg nemesfémekből nem tudunk újakat elővarázsolni, addig kriptovalutákból elméletileg végtelen sokfajtát létrehozhatunk. Éppen ezért csak néhány lesz az, amelynek hosszútávon bizalmat szavaznak a befektetők és szerepük lehet a jövőben. Alapvetően azért nem tud egyelőre a világgazdaság szerves része lenni, mert nem lehet szabályozni. A Bitcoin egyik legnagyobb előnye, miszerint kormányoktól független, egyben a legnagyobb hátránya is. Hiszen így, hogy senkié (vagy mindenkié, ahogy nézzük) nincs, aki szabályozza. Legfeljebb csak úgy lehetne, ha minden nemzetállam együttesen fogalmazna meg és fogadna el szabályokat. Ezért is van az, hogy több országban inkább saját, nemzeti digitális valuta bevezetését fontolgatják.

W. R.: Mi az oka annak, hogy folyamatosan ingadozik az értéke?

R. T.: Minden valutának folyamatosan ingadozik az értéke, csak a kriptovalutáknak sokkal jobban. Ez főleg a fentebb említett szabályozás hiányának köszönhető. Ha egy nemzeti valuta értéke csökken vagy növekszik, a monetáris politika (jó esetben) betud avatkozni. A jegybankok ezt elsősorban az alapkamat változtatásával próbálják véghez vinni. A kriptoknál ilyen lehetőség nincs. Másrészt, mivel a Bitcoin mögött nincs ország, így nincs reálgazdaság. Lényegében csak a rendszerbe vetett bizalomra lehet hagyatkozni, amit a program és a bányászok alkotnak. Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokba közel felére esett a Bitcoin értéke. A magas infláció miatt az emberek egyrészt biztonságosabb befektetéseket keresnek, másrészt a növekvő kamatok miatt a nemzeti valuták is felértékelődnek (mint a dollár).

Emellett olyan problémák is fennállnak, mint a manapság egyre gyakoribb hackertámadások, vagy, hogy a Bitcoin bányászás rengetek energiát igényel, az energiaárak pedig láthatjuk, hogy ez egekbe vannak. Nem utolsó sorban a világ második legnagyobb gazdasága (Kína) tűzzel vassal üldözi a kriptovalutákat.

WR.: Mekkora és milyen marketing jelentősége van neki a kereskedelemben?

R. T.: Úgy általában nem túl sok. Ahogy korábban is említettem, a Bitcoin alapvetően nem tölti be a pénz funkcióját, éppen ezért nem is tud túlnagy szerepet betölteni a kereskedelemben. Hazánkban például alig lehet olyan helyet találni, ahol lehet Bitcoinnal fizetni. Ha jól tudom az Alzánál például lehet, de még senkitől sem hallottam, hogy „most vettem egy led Tv-t Bitcoinért”. És szerintem máshol sem jellemző, hogy nagyobb szerep jutna neki. Egyébként mikor például 4 éve Montenegróban jártam, ott óriásplakátokon árultak nyaralókat Bitcoinért. Ez számomra nagyon meglepő volt, de ez szerintem ilyen extrém kivétel és nem jellemző máshol is.

WR.: És végezetül: mennyire akadályozza a környezettudatosságot, a környezetvédelmet a Bitcoin megléte szerte a világban?

R. T.: Sajnos a Bitcoin bányászata rendkívül negatívan hat a környezetre. Kizárólag a Bitcoin bányászatának teljes éves energiafogyasztása meghaladja egy közepes méretű, fejlett ország éves energiafogyasztását! (Egy két évvel ezelőtti tanulmányban ha jól emlékszem éppen akkora volt a Bitcoin bányászat éves energiafogyasztása mint Hollandiának. ) Ezzel kapcsolatban már többen hangot emeltek, köztük Elon Musk is, aki pedig köztudottan támogatja a kriptovalutákat. Ez sajnos egy olyan probléma, amit egyelőre nem is lehet hogyan megoldani. Persze, lehetne mondjuk megújuló energiaforrásokkal működtetni ezeket a bányászgépeket. De az az igazság, hogy a bányászok nagyrésze olyan országokban vagy azokon belül is olyan területeken tartózkodik, ahol a megújuló energiaforrások aránya elhanyagolható (pl. Kazahsztán, Oroszország, Irán, Kína). Illetve sokan, anyagi okokból illegálisan működtetik ezeket a gépeket és egyfajta fekete jövedelmet akarnak ezzel szerezni.
(Webrádió)

Címkék

Bitcoin Rácz Tamás SZTE GTK Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!