Christopher S. Yoo, a Pennsylvaniai Egyetem jogi, kommunikációs és információtudományi szakértője, valamint Frederick Schauer, a Virginiai Egyetem jogászprofesszora azon a tanácskozáson szólalt fel, amely a NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) szervezésében valósult meg.

A mesterséges intelligencia (AI) és az internetes tudásbázis használata közötti összefüggésekről Christopher S. Yoo beszélt.

"Az internetes platformok szabályozásában jelenleg elsősorban arra alapoznak, ami a múltban volt, ami egészen a kilencvenes évek elejéig nyúlik vissza. Ez a hozzáállás sok tekintetben korlátozza az innovációt, ezért ezen változtatni kell" - mondta.

Szerinte figyelembe kell venni, hogy az internet fejlődésével alapvetően változnak az inputok, ez a mindennapi életben például az okostelefonok egyre szélesedő funkcióiban érhető látványosan tetten.

Az amerikai professzor előadásában kitért a legnagyobb egyesült államokbeli kommunikációs vállalat, az AT&T, valamint a Time Warner cég 2015-ös fúziójának történetére. Megjegyezte, hogy a kábelszolgáltatás és a streaming-szolgáltatás egy mederbe terelése többféle problémát felszínre hoz, ugyanakkor a jogalkotó szerint a versenyre nem lesz negatív hatással és technológiai változásokat serkenthet a jövőben.

"A jövő azt hozhatja, hogy mindennapi életünkben egyszerre többféle streaming-szolgáltató kínálatát fogjuk igénybe venni" - tette hozzá.

Mint Christopher S. Yoo kiemelte, a Google keresőmotorját minden jel szerint a mesterséges intelligencia veszi át, ami jobb szolgáltatást eredményezhet a múltbeli keresési eredményeknél. "Az AI a korábbinál sokkal hatásosabb keresést tesz lehetővé, ha magasabb színvonalú adatokra specializálódik, nem pedig a korábban használatos teljes adatbázisra. Ez extrém változást eredményezhet, aminek a következményeit nem látjuk."

"A piac akkor jutalmaz meg minket, ha valamilyen innovatívat vagyunk képesek csinálni, amit nem szabad túlságosan korlátozni a jogi és versenypiaci szabályozással" - mondta a Pennsylvaniai Egyetem professzora.

A magyar gyökerekkel is rendelkező, a konferencia munkájába az Egyesült Államokból online kapcsolódó Frederick Schauer arra építette előadását, hogy napjainkban a mesterséges intelligenciát, illetve az algoritmusokat, amelyek az emberi döntéshozást megalapozzák, egyaránt általános szkepticizmus lengi körül.

"Mindkettőről azt mondják a szkeptikusok, hogy nem tökéletes, hibákat követ el, és számos egyéb mellett figyelmen kívül hagyja a moralitást, az érzelmeket, valamint az empátiát. Sokan gondolják úgy, hogy az AI és az algoritmus valójában ugyanúgy írható le, holott a kettő nem ugyanaz" - jelentette ki a Virginiai Egyetem professzora.

Mint magyarázta, az algoritmus szabály alapú instrukció, amely elmondja, miként csináljunk valamit, de - tette hozzá - a kötelező érvényű utasítás mellett elméletben lehetnek feltételezéseken alapuló szabályai is.

"Ami az AI-t illeti, tudjuk, hogy még alakulóban van. Nagy kérdés, képesek vagyunk-e belé programozni moralitást, empátiát, érzelmeket? Jelenleg azt gondoljuk. ezek az emberi döntéshozatal részei" - hangsúlyozta a professzor.

Frederick Schauer megjegyezte, hogy a filozófiában a szubjektivizmus képviselői szerint a moralitás változik, és attól függ, ki hozza a döntést, milyen az adott helyzet, a kulturális környezet. Hozzátette: érzelmeinkre, illetve az empátiára ugyanez igaz: ezek erősen függnek a mögöttes morális értékektől.

"Vannak nézetek, amelyek szerint azt sem mondhatjuk, hogy a morál létezik. Felvetődik a kérdés: lehet, hogy az algoritmusokban és az AI-ban sincs semmi különleges. A moralitás problémái már jóval a számítógép és az AI megjelenése előtt léteztek az emberiség történetében, az AI csak látványossá teszi a hiányosságokat" - mondta végül Frederick Schauer.

(FOTÓ)