Nobel-díj - Deák András: a díjazottak kémiával törtek be a kvantumvilágba
IT/Tudomány, 2023.10.04
A Nobel-díjjal elismert kutatók kémiával törtek be a kvantumvilágba - mondta az MTI-nek Deák András, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont(HUN-REN EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Fotonika Laboratóriumának munkatársa annak kapcsán, hogy a kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A három tudós felfedezésének eredményeként új típusú nanorészecskéket sikerült előállítani - ismertette Deák András.
Hozzátette: a kvantumpöttyök olyan nanoméretű, félvezető részecskék, melyek méretükből adódóan úgynevezett kvantumbezártság jelenségét mutatják.
"Ez praktikusan azt jelenti, hogy ilyen kis méretekben az anyag makroszkópikus tulajdonságaitól eltérő jellemzőkkel bír, pusztán azért, mert kis méretű" - magyarázta Deák András hozzátéve, hogy ez a félvezető kvantumpöttyöknél a legszembetűnőbben abban nyilvánul meg, hogy egy egyébként optikailag inaktív anyag kis méretben előállítva speciális optoelektronikai tulajdonságokat mutat, emiatt például itenzív fluoreszcencia jelenség lép fel.
Mint mondta, akár néhány tized nanométeres részecskeméret változás is a kibocsátott fény színének megváltozását eredményezi. Emellett a részecskék optikai tulajdonságai az alakkal és kémiai környezettel is finoman hangolhatók - tette hozzá, kiemelve emellett, hogy besugárzás hatására a kvantumpöttyök segítségével olyan töltéshordozók is előállíthatók, melyek egy sor optoelektronikai alkalmazásnak nyitnak utat (például napelemek, katalízis).
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kvantumpöttyöknek elsősorban az optoelektronikai alkalmazásokban van kiemelt szerepük.
Néhány területen (például kijelzők) már bizonyítottak, de intenzív kutatás-fejlesztési munkák zajlanak a kvantumpöttyökkel energetikai, katalitikus és hidrogénfejlesztési területeken is - közölte. Különös jelentőségűek ezen területen a kvantumpöttyök, valamint egyéb nanoanyagokból (fémek, polimerek, egyéb félvezetők) létrehozott hibrid rendszerek, melyek hatékonyabb optoelektronikai eszközök kifejlesztéséhez vezethetnek - fűzte hozzá.
Beszámolt arról, hogy több helyen is folynak az országban ezzel kapcsolatos kutatások, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében például támogatott kutatópályázatok foglalkoznak jelenleg is ezen kvantumpöttyök előállításával és fémes hibrid struktúráik elsősorban katalitikus célú alkalmazásaival.
Hozzátette: a kvantumpöttyök olyan nanoméretű, félvezető részecskék, melyek méretükből adódóan úgynevezett kvantumbezártság jelenségét mutatják.
"Ez praktikusan azt jelenti, hogy ilyen kis méretekben az anyag makroszkópikus tulajdonságaitól eltérő jellemzőkkel bír, pusztán azért, mert kis méretű" - magyarázta Deák András hozzátéve, hogy ez a félvezető kvantumpöttyöknél a legszembetűnőbben abban nyilvánul meg, hogy egy egyébként optikailag inaktív anyag kis méretben előállítva speciális optoelektronikai tulajdonságokat mutat, emiatt például itenzív fluoreszcencia jelenség lép fel.
Mint mondta, akár néhány tized nanométeres részecskeméret változás is a kibocsátott fény színének megváltozását eredményezi. Emellett a részecskék optikai tulajdonságai az alakkal és kémiai környezettel is finoman hangolhatók - tette hozzá, kiemelve emellett, hogy besugárzás hatására a kvantumpöttyök segítségével olyan töltéshordozók is előállíthatók, melyek egy sor optoelektronikai alkalmazásnak nyitnak utat (például napelemek, katalízis).
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kvantumpöttyöknek elsősorban az optoelektronikai alkalmazásokban van kiemelt szerepük.
Néhány területen (például kijelzők) már bizonyítottak, de intenzív kutatás-fejlesztési munkák zajlanak a kvantumpöttyökkel energetikai, katalitikus és hidrogénfejlesztési területeken is - közölte. Különös jelentőségűek ezen területen a kvantumpöttyök, valamint egyéb nanoanyagokból (fémek, polimerek, egyéb félvezetők) létrehozott hibrid rendszerek, melyek hatékonyabb optoelektronikai eszközök kifejlesztéséhez vezethetnek - fűzte hozzá.
Beszámolt arról, hogy több helyen is folynak az országban ezzel kapcsolatos kutatások, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében például támogatott kutatópályázatok foglalkoznak jelenleg is ezen kvantumpöttyök előállításával és fémes hibrid struktúráik elsősorban katalitikus célú alkalmazásaival.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!