Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője politikai üldözésnek és faji alapú diszkriminációnak nevezte az amerikai akciót.

Az amerikai külügyminisztérium szerdán számolt be a kínai állampolgárok vízumának visszavonásáról, amelyet azzal a feltételezéssel indokoltak, hogy az érintettek kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel.

Washington rendszeresen ipari és üzleti kémkedéssel vádolja Kínát. Az Egyesült Államok július 22-én váratlanul elrendelte Kína houstoni főkonzulátusának bezárását. Amerikai tisztségviselők a houstoni kínai konzulátust kémkedéssel vádolták, a külügyminisztérium pedig amerikai szellemi tulajdon, valamint amerikaiak személyes adatainak védelmével indokolta a külképviselet bezáratását. Kína válaszul még ugyanazon a héten elrendelte az Egyesült Államok csengtui főkonzulátusának bezárását.

A két ország emellett csütörtökön pengeváltásba keveredett annak kapcsán is, hogy a Zsenmin Zsipao kínai állami lap visszautasította a pekingi amerikai nagykövet írásának leközlését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerda esti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a lépés újabb bizonyíték arra, hogy a Kínai Kommunista Párt fél a szólásszabadságtól és a komoly intellektuális vitától. Pompeo emellett képmutatásnak nevezte azt, hogy Peking esetenként a méltányos és kölcsönösségre alapuló bánásmód hiányáról panaszkodik más országokat illetően.

A Zsenmin Zsipao egy csütörtöki nyílt levélben azzal indokolta Terry Branstad amerikai nagykövet vezércikkének visszautasítását, hogy a nagykövetség kérése szerint az írást változtatások nélkül kellett volna leközölniük, ám a cikk a lap megítélése szerint számos, a tényeknek ellentmondó elemet tartalmazott.

Májusban a China Daily című kínai pártlap cenzúrázva közölte le a Kínában állomásozó európai uniós (EU) nagykövetek cikkét, kihúzva belőle egy mondatot, amely utalást tartalmazott arra nézve, hogy az új koronavírus Kínából ered.