A pályázatok 70 százalékát egyetemek nyújtották be - olvasható a közleményben, amely szerint az MTA volt kutatóhálózatából 32 pályázat érkezett a felhívásra.

Az MTA idén március 31-én hirdette meg felhívását, amit a nagy érdeklődés miatt június 14-ig meghosszabbított. A pályázatra számos egyetem jelentkezett, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pannon Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is.

A kutatóhelyek minősítési rendszerét az MTA elnökének kezdeményezésére elnökségi bizottság dolgozta ki, amelyben valamennyi nagy tudományterület képviseltette magát.

A pályázatok elbírálását külföldi szakértők bevonásával a májusi közgyűlésen Hunyady László rendes tag elnökletével megalakított Kutatóhelyeket Minősítő Tanács, valamint az MTA tudományos osztályai végzik.

"Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megalapításával a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek reális perspektívát, az érdeklődő hazai és külföldi döntéshozóknak objektív helyzetképet, a hazai tudomány kiválóságában érdekelt társadalomnak pedig tájékozódási lehetőséget kíván biztosítani az Akadémia" - írják.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása.

Az MTA évtizedek óta az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Jelen minősítéssel a tudományos kiválóság elismerését a tudományos intézményekre is kiterjesztették, a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyek mellett az egyetemi kutatóhelyek is pályázhattak a címre. Korábban - a kutatóhálózat elcsatolása utáni évben - ezt a címet csak a volt akadémiai kutatóintézetek kaphatták meg.