A konferencia egyik fővédnöke Novák Katalin, aki beszédében a két évtizede alapított fórum szerepét méltatta, hiszen a WSF teret ad a politikusok és a kutatók közti párbeszédnek. Hangsúlyozta: büszke rá, hogy Magyarország és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói kulcsszerepet játszottak ennek megteremtésében.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as WSF elmaradt, ám a világjárvány megmutatta, milyen nagy szükség van a tudósok és kutatók értékes munkájára - fogalmazott az államfő. Külön hálával említette Karikó Katalint: a magyar származású kutató "kitartó tudományos munkájával ugyanis gyorsan és jelentősen hozzájárult a járvány okozta fenyegetések rohamos csökkentéséhez".

"Tudjuk jól, hogy a globális kihívások és igazságtalanságok jobban sújtják az afrikai országokat, az viszont a mi felelősségünk, hogy segítsünk rajtuk, amennyire csak tőlünk telik" - írta Novák Katalin. Az államfő hangsúlyozta: Magyarországra mindig számíthatnak azok, akiknek segítségre van szükségük.

Felidézte: a segítségnyújtás vezényelte akkor is, mikor néhány napja Kijevbe látogatott és ezért csatlakozott Magyarország is a Gabonát Ukrajnából (Grain from Ukraine) humanitárius programhoz.

"A politikusok és a kutatók küldetése végtére is ugyanaz: a közjó szolgálata és a feszültségeket okozó társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése" - írta az államfő. Hangsúlyozta, hogy államok vezetőiként kötelességük támogatni a tudományos munkát, "és még ma cselekedni annak érdekében, hogy gyermekeinknek és unokáinknak jobb élet adassék a holnappal".

A tudomány hatalmas szerepet játszik az életünket megnehezítő problémák megoldásában, példaként említve a vízhiányt, az élelmezési válságot vagy a betegségeket, melyekre a kutatók mind-mind választ találhatnak. A tudomány ugyanakkor nem tudja minden problémánkat megoldani: az emberi élet kérdései, a béketeremtés, az együttműködés, a rászorultak támogatása mind olyan kérdések, "amelyek rajtunk, és csakis rajtunk, politikusokon múlnak" - fogalmazott Novák Katalin.

Kiemelte: a tudománynak a békét kell szolgálnia. "Eldönthetjük, mire használjuk: az éhezés megszüntetésére, a bolygó védelmére, a betegségek leküzdésére (...) vagy konfliktusok eszközeként?". A dilemma fennáll, hiszen a tudomány emberek millióinak életét könnyítette meg, de számtalanszor szolgálta a háborúkat is.

Az államfő kiemelte: fontos, hogy a védelmi beruházások mellett a fejlesztést és fejlődést is szem előtt kell tartanunk. Novák Katalin hangsúlyozta: példaértékűnek tartja, hogy idén egy olyan ország látja vendégül az eseményt, amely önként megtagadta magától a nukleáris fegyvereket, s ahol az ubuntu filozófiáján keresztül előtérbe helyezték a kölcsönös segítségnyújtást.

A fórumot, amely december 9-ig tart, első alkalommal rendezik meg Afrikában. Az idei világfórum főcíme Tudomány a társadalmi igazságosságért (Science for Social Justice), amellyel a szervezők a tudomány nélkülözhetetlen szerepére hívják fel a döntéshozók figyelmét a világszerte súlyosbodó társadalmi, gazdasági, környezeti válságok feloldásában. Az esemény másik fővédnöke Novák Katalin mellett Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

A konferencia megnyitóján a fórumot alapító szervezetek vezetői, így Freund Tamás, az MTA elnöke is üzenetben köszöntötte a résztvevőket.