A nemzetközi szemináriumot a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH), a budapesti japán nagykövetséggel, valamint a V4 partnerországok (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) kutatás-fejlesztést finanszírozó ügynökségeivel együttműködve szervezte - közölte az MTI-vel a KKM Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkársága.

Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a rendezvényt megnyitó beszédében kiemelte, hogy a közép-európai régió országai és Japán között több évtizede kiváló a kapcsolat a tudományos együttműködés területén. A japán cégek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a magyar gazdaságban - idézi a közlemény az államtitkárt.

A magyar V4 elnökség programjaként hibrid formában megvalósult nemzetközi szemináriumon az öt ország közösen támogatott és lehetséges együttműködési projektjeit mutatták be az alapkutatástól a technológiai innovációig.

A szakmai program első szekciójában az előadók kiemelték a V4 országok és Japán autóipari stratégiáinak közös elemeit, különös tekintettel az önvezető technológia és a mesterséges intelligencia terén megvalósítható együttműködésre.

A szeminárium második részében a V4 országok és Japán között 2015-ben elindult, közösen finanszírozott, jelenleg is eredményesen zajló anyagtudományi programokat mutatták be, köztük egy olyan sikertörténetet is, amelyben a Nobel-díjas japán Amano Hirosi professzor vett részt.

Szabó István, az NKFIH elnökhelyettese a rendezvényen felidézte, hogy 2021-ben második alkalommal hirdették meg a V4-Japán közös kutatás-fejlesztési programot, amelyben a magyar kutatók részvételét a hivatal 637 ezer eurós, megemelt keretösszeggel támogatja - áll a közleményben.