A volt jegybankelnököt a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki gazdasági csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával.

Bátki Pál, a volt jegybankelnök ügyvédje a Telexet arról tájékoztatta, hogy a kihallgatás során a nyomozó ügyészek azokat a körülményeket foglalták össze, amelyekre a gyanúsítást alapozzák, és indítványozták védence letartóztatását.

Hozzátette, hogy a Matolcsy György gyanúsítotti kihallgatása nem sokkal délután fél négy után fejeződött be. A több órás kihallgatás során védence nem tett vallomást, a személyes körülményeiről nyilatkozott - tette hozzá.

"Nagyon nehéz volt feldolgozni ezt az ötoldalas, nagyon sok adatot tartalmazó gyanúsítást. Amíg nem látjuk, hogy milyen bizonyítékok képezik az alapját, addig erre nem tudunk reagálni"

- fogalmazott a védő.

Matolcsy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészségről a rendőrségi fogdára szállították. A letartóztatásáról várhatóan pénteken dönt a bíróság - írta a hírportál.

A volt jegybankelnököt szerda reggel vették őrizetbe a a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. Matolcsy Györgyöt gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán azt közölte, hogy összehangolt "nyomozási cselekményeket" hajt végre az úgynevezett MNB-ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban.

A jegybank jelenlegi vezetése mellett az Állami Számvevőszék tett feljelentést az ügyészségen az MNB-alapítványok ügyében, párhuzamosan a 2025 márciusában nyilvánosságra hozott ÁSZ-jelentéssel, amely a jegybank, illetve az általa alapított Pallas Athéné alapítványok és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével foglalkozott. Az ügyben 2025. március 21-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda elindította a nyomozást, amelyet 2026. április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vont. Az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatja le.

A Matolcsy György vezette jegybank által 2014-ben létrehozott, 2019-ben összeolvadt Pallas Athéné alapítványok (PADME) vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott. Az átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán keresztüli, az ÁSZ szerint bűncselekmény gyanúját is felvető működés mintegy 150 milliárd forint veszteséget okozott, amelynek egy része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám környezetéhez került, a PADME és az Optima pedig a fizetésképtelenség szélére sodródott.

Az Országgyűlés 2026. május 26-án fogadta el az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot azzal, hogy a bizottság december 31-éig jelentést készít tevékenységéről, amelyet az Országgyűlés honlapján tesz közzé.

Az ügy következő fordulata a 2026. május 28-án a Központi Nyomozó Főügyészség és több társszerv közreműködésével több helyszínen tartott kutatás volt. Másnap a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy az ÁSZ korábbi jelentései alapján két szálon folyik a nyomozás 2025 áprilisa óta: az egyik a jegybanki alapítványok és az MNB épületének felújításával összefüggő hűtlen kezelés, a másik pénzmosás gyanúja miatt.

A nyomozók addig 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt és értékpapírokat, a nyomozás során 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap került képbe, valamennyi helyszínen jelentős mennyiségű iratot és elektronikus adathordozót foglaltak le. A pénzmosás ügyében 2025. április 22-én rendeltek el eljárást, annak megindítását követően már másnap négy magánszemélytől 506,2 millió forint számlapénzt foglaltak le, május 9-én pedig 80,8 milliárd forintnyi értékpapírszámlát fagyasztottak be. Több lépcsőben összesen mintegy 92 milliárd forint készpénzt, értékpapírt és számlapénzt foglaltak le.

2026. augusztus 13-án az MNB átadta az ügyészségnek azokat a dokumentumokat és információkat, amelyek a korábbi jegybanki vezetés idején megkísérelt, az Optima-csoport és a Quartz-csoport közötti értékpapírkölcsön-ügylettel kapcsolatban rendelkezésre állnak. Az MNB előző vezetéséhez kötődő alapítványi vezetés a jegybankelnök-váltás előtti utolsó napokban a PADME Alapítvány vagyonának jelentős részét megpróbálta kivonni az Optima irányítása alól, hogy azt a Quartz Alapkezelőhöz helyezze át. Az ügyletet az új jegybanki és alapítványi vezetés megakadályozta, majd 2025 áprilisában büntetőfeljelentést tett.

Az ügyben a KNYF 2026. szeptember 22-én újabb eljárási cselekményeket, köztük kutatást és lefoglalást végzett a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő ügyben. Az MTI megkeresésére akkor azt írták: a büntetőeljárásban addig gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor, az eljárási cselekmények pedig kizárólag jogi személyeket érintettek.

Az MNB-s visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság október 1-jén meghallgatta Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőt az ügyben. Bánki Erik terjesztette be 2016-ban a jegybanki törvény módosítását, Kósa Lajos pedig a nagyobbik kormánypárt, a Fidesz frakcióvezetője volt abban as időben. Bánki Erik azt mondta, a törvénynek nem volt célja, hogy lehetőséget biztosítson az MNB-alapítványok jogellenes gazdálkodására, hiszen az Állami Számvevőszék továbbra is ellátta azok felügyeletét. Kósa Lajos hangsúlyozta: amikor 2016-ban úgy fogalmazott, hogy a jegybanki alapítványoknak juttatott vagyon "elvesztette közpénz jellegét", akkor az MNB által átküldött anyag indoklását ismertette.