Mulasztási bírság megfizetésére köteleztek adóügyben egy emírségekbe színleg kitelepült vállalkozót
Kék hírek, 2026.02.06
Adóügyben 83 millió forintos mulasztási bírság megfizetésére kötelezett egy emírségekbe színleg kitelepült vállalkozót a Szegedi Törvényszék - tudatta honlapján a bíróság pénteken.
A törvényszék a Kúria határozata folytán megismételt eljárásban szerdán meghozott jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasítva megállapította, hogy az adóhatóság jogszerűen döntött, amikor határozataival a felperesi vállalkozásokat bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés alapján több mint 83 millió forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A perbe érdekeltként belépett magánszemély 2016-ban megszüntette magyarországi lakcímét azzal az indokkal, hogy kivándorol az Egyesült Arab Emírségekbe, ahol a magánszemélyek külföldről kapott osztaléka adómentes. Az emírségekben ingatlant vásárolt, céget alapított, amelynek vezérigazgatója lett.
A cég, amely 2018-ban a felperesi társaságokban részesedést is szerzett, biztosította számára a letelepedéséhez szükséges állást, fizetési igazolást.
A felperesi érdekelt vállalkozó 1990-2000. között az első rendű felperes ügyvezetője volt, majd 2016-tól abban 10 százalékos tulajdonrészt szerzett. Egy 2017-es társaságiszerződés-módosítás szerint szavazati aránya 1 százalékra csökkent, míg osztalékrészesedési aránya 95 százalékra nőtt, miközben a másik két tulajdonos korábbi, összesen 90 százalékos osztalékrészesedési aránya a tulajdoni arányuk változatlansága mellett 5 százalékra csökkent.
A társaság által 2017-ben kifizetett kétmilliárd forint osztalékból egymilliárd-kilencszázmillió forintot a felperesi érdekelt kapott - az emírségekbeli illetőségre tekintettel adómentesen. Hasonló irányú módosításokra és nagy összegű osztalékkifizetésre került sor a másik két felperesi cégben is.
A felperesi érdekeltnek mint tulajdonosnak kifizetett - a három felperesi cég esetében - összesen több mint hárommilliárd forint összegű osztalék után a felperesek a közterhek (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó) levonását mellőzték, figyelemmel arra, hogy a tulajdonos igazolta külföldi adóügyi illetőségét.
Az adóhatóság álláspontja szerint a felperesekre mint kifizetőkre is kiterjedt a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának követelménye, ami a konkrét esetben azt jelentette, hogy fel kellett volna ismerniük és figyelembe kellett volna venniük azt, hogy a felperesi érdekelt - a három felperesi cég esetében hárommilliárd forintot is meghaladó összegű - osztalék utáni adófizetési kötelezettségét kívánta elkerülni a kitelepülés látszatának megteremtésével, ugyanis ténylegesen és életvitelszerűen nem hagyta el Magyarországot.
Ebből kifolyólag a kifizetők adólevonási kötelezettsége a külföldi illetőség formális igazolása ellenére fennállt, ennek elmulasztása pedig a perben vitatott jelentős összegű mulasztási bírságot vonta maga után.
A törvényszék szerdai ítélete szerint az adóhatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helytállóan következtetett arra, hogy a felperesi érdekelt ténylegesen irányítói szerepet látott el mindhárom felperesi társaságban, ami nála társas vállalkozóként biztosított jogviszonyt eredményezett, a felperesi társaságok oldalán pedig különböző adókötelezettségeket vont maga után, amelyekkel kapcsolatban a felpereseket mulasztás terheli.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!