A nő 2013-ban Zuglóban felkeresett egy vegyeskereskedést üzemeltető férfit, akiről tudta, hogy nem rendelkezik élelmiszer- és vegyiáru-eladói képesítéssel, és felajánlotta, hogy készpénz ellenében képesítést igazoló bizonyítványt szerez. A férfi az ajánlatot elfogadta.

Ezután egy ismeretlen férfi a kereskedelmi záróvizsgán a vesztegető kereskedő helyett, annak személyi okmányaival levizsgázott, majd a nő OKJ-s tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt állított ki és azt a személyi okiratokkal együtt 160 ezer forint ellenében a vegyeskereskedést üzemeltetőjének átadta.

A Fővárosi Törvényszék 2020. december 3-án kihirdetett ítéletével a vesztegető férfit bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett közfeladati helyzettel visszaélés, vesztegetés és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, és 30 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Az OKJ-s vizsgabizottsági elnököt bűnösnek mondták ki közfeladati helyzettel visszaélés, vesztegetés elfogadása, valamint közokirat-hamisítás bűntettében, és két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre, 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, továbbá 160 ezer forint vagyonelkobzást is elrendeltek és örökre eltiltották a vizsgáztatástól.

A fellebbviteli főügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság állapítsa meg: a vizsgabizottság elnökeként eljáró nő hivatalos személy volt, a szakminiszter felhatalmazása alapján közhatalmi feladatot látott el, így hivatalos személyként kért és kapott vesztegetési pénzt, illetve hamisított közokiratot. A szakképesítése igazolásáért vesztegető férfi pénzbüntetése mértékének súlyosítására, illetve a nővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására tettek indítványt.

A két vádlott és védőik részben felmentésért, a büntetés enyhítéséért, illetve téves jogi minősítés miatt fellebbeztek.