A vírus következtében már több mint 2 millió megbetegedést regisztráltak és szinte a világ valamennyi országában felbukkant a kór, amely több mint 150 ezer ember halálát okozta eddig. A koronavírus aktuális kérdéseivel kapcsolatban Duda Ernő, genetikus, virológus professzorral beszélgettünk. Véleményünk szerint ezek azok a kérdések, amelyek most leginkább aktuálisak a jelentős mortalitási adatokkal bíró járvánnyal kapcsolatban. 

1. A virus latin szó, amely mérget jelen. Honnan származnak a vírusok, miért vannak közöttünk, ezek a látszólag csak parazita szubmikroszkópikus organizmusok?

DE: A vírusok nem élőlények, lényegében olyan genetikai szoftvernek tekinthetők, amelyek egy megfelelő hardverben (élő sejtben) szaporodni tudnak. Ellentétben a növényekkel, vagy állatokkal, a különféle vírusok nem hasonlítanak egymásra, roppant különbözőek, az előbbi tulajdonságuk az egyetlen, ami közös bennük. (Egy adenovírus pl. genetikailag jobban hasonlít az emberre, mint egy influenza vírusra.)

DE: A tények azt igazolják, hogy a SARS2 legközelebbi rokonai a denevérekben és a jávai tobzoskában (szunda pangolin) találhatók. Csak politikailag motivált, vagy nagyon buta emberek terjesztik a mesterséges vírus elméletet. Ha egy rúdugró ugrásáról készült film kockáit elemeznénk, meg tudnánk állapítani, tényleg akkorát ugrott, vagy hamisították az utolsó képet. Ha a vírus evolúciójának lépéseit elemezzük, ugyan így meg tudjuk mondani, természetes variáns-e az új vírus. Az!

A SARS2 nem különösebben fertőző, nem nagyon ellenálló és nem okoz magas halálozást. Azért különösen veszedelmes, mert alattomos: a fertőzöttek nagy része nem tudja, hogy fertőzött és fertőz, mert szinte semmi tünete nincs, nem érzi magát betegnek. Ez nem is csoda, a koronavírusok többsége (négy emberi koronavírusról van szó) szezonális náthavírus, tudomást sem veszünk róluk. Ráadásul, gyakran az immunrendszer sem vesz róluk tudomást: nem alakul ki védettség. Az, hogy egyes emberek belehalnak a fertőzésbe, egyelőre nem magyarázható. Tudjuk, hogy a dohányzás, keringési- és szívbetegségek, vese-elégtelenség, cukorbetegség és az immunhiányos állapotok (sugár-és kemoterápia, szervátültetés utáni kezelés, HIV, bárányhimlő, stb.) hajlamosítanak a betegség súlyosbodására, de ennek sem mindig ismert az oka.

DE: Lehetséges. De nem tartom valószínűnek. Szezonális sem akar lenni, az influenza és nátha járványoknak már vége, a SARS2, köszöni, jól van. Úgy vélem, amíg nem lesz hatásos védőoltás, itt marad velünk.

DE: Egyelőre nem tudjuk a választ. Tekintve, hogy sok tízezer embernek ismert a teljes genetikai állománya, és ezek közül is elég sokan megfertőződtek, idővel majd ki tudjuk analizálni, milyen genetikai eltérések okozzák, hogy valaki tünetmentesen vészeli át a fertőzést, vagy belehal. A környezeti tényezők, pl. korábbi fertőzések, védőoltások (pl. BCG oltás) is nyomot hagynak a genetikai állományunkban (epigenetikai változások). Ezeknek is szerepe lehet abban, hogyan reagál valakinek az immunrendszere a fertőzésre. Az emberi populáció sokféle. A magyar lakosság kb. 1 %-a pl. nem fertőzhető HIV-sal, egy (mindkét szülőtől kapott) mutáció következtében!

DE: Nincs, de gyümölcsöt enni jó és egészséges is. A C-vitamin csak a skorbut ellen véd. Hallott már hazánkban skorbutos betegről? Tudományos kutatások csak a D3 vitaminnak és a szelénnek tulajdonítanak jelentőséget, de ebben sem egységes a kutatók véleménye. Pl. a szelénnek a gyulladásos védekezésben van meghatározó szerepe – és, mint mondta, épp az elszabadult gyulladásos válasz öli meg a betegeket. Ne pazarolják pénzüket C vitaminra, Béres cseppre, kurkumára, gyógynövényre, kígyóhájra vagy tigris zsírra, egyik sem véd! Csak a maszk, kézmosás, 3 lépés távolság!

DE: Tetőzhet. De minden adat megbízhatatlan! Manipulálni lehet (országok szerint) a halottak számát, a betegek számát és a fertőzöttek számát. Van ahol nincs fertőzött, csak halott. Van, ahol a betegek szívelégtelenségben halnak meg – ami egyébként igaz, csak volt egy kis fertőzésük is…Aki megbízhatatlan adatokból számít, modellez, azt könnyen éri csalódás. Ismeretlen vírussal állunk szemben: nincs korábbi tapasztalat, bármi lehetséges!

DE: Amíg nincs hatásos védőoltás, ostobaság nyájimmunitásról beszélni. Egy 1 % körüli halálozású járványnál Magyarországon 50-80 ezer (!) embernek kellene meghalnia, mire kialakulna a nyájimmunitás, ha egyáltalán kialakulna! A görbét laposítani kell, hogy a súlyos betegek száma ne haladja meg az egészségügyi kapacitást. De nem szabad sokkal jobban laposítani, mert a gazdaság nem éli túl a több hónapos tetszhalált. Egyébként is, a modellek hazudnak: miért menne le a halálozás a nullára, amíg nincs védőoltás vagy hatásos gyógyszer (ami nincs)? Az a lapított görbe párhuzamosan fog futni valamilyen (alacsony) értéken, sokáig.

DE: Ezt én nem tudhatom. Új gyógyszer kifejlesztése az minimum 5-15 évet vesz igénybe, ezért próbálkozunk meglévő hatóanyagokkal. Sajnos egyre több adat szól amellett, hogy a (hidroxi)klorokin, akár azitromicinnel kombinálva, akár magában nem sokat segít, viszont ismert szív-aritmiás mellékhatásába már többen belehaltak. A HIV-ellenes lopinavir-ritonavir kombinációt már a kínaiak is hatástalannak találták. Az ebola ellen kifejlesztett remdesivirről, meg az influenza elleni favipiravirról jobb híreket lehet hallani, de ezek még anekdotális ismeretek, szabályos klinikai kipróbálásból származó adatok nincsenek. Mivel már sok ezer embert kezeltek, igazi áttörést nem várnék e téren. Talán lesz olyan kombináció, amelyik valamennyire segít a súlyos betegeken. A „citokin vihar” féken tartására van hatásos gyógyszer, csak ott az időzítésnek nagyon pontosnak kell lennie, hogy ne állítsa le az immunrendszert.

DE: Természetesen. Ha az emberek tobzoskákat és más, kihalófélben levő exotikus állatokat kívánnak fogyasztani és a kutya-macska-papagály helyett kígyót, békát, alligátorokat tartanak háziállatként, akkor elkerülhetetlen, hogy azokról átkerüljenek újabb vírusok és baktériumok, gombák, férgek, stb. az emberekre.

DE: Elkerülni már nem tudjuk. Fékezni, igen. Egyszerű: maszk, kézmosás, távolságtartás. Viselkedjünk úgy, mintha betegek lennénk, aki nem akarja megfertőzni a többieket. Úgy érintkezzünk másokkal, mintha mindenki beteg lenne, és mi nem akarnánk megfertőződni.