Duda Ernő virológus: A légszennyezéstől is közel annyi ember hal meg évente, mint a koronavírustól

Koronavírus, 2021.03.25

Duda Ernő immunológus, virológus professzort a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb információkról kérdeztük.

Duda Ernő
WR: Tisztelt Professzor úr! Mindenekelőtt az egészsége iránt szeretnénk érdeklődni, hiszen tudomásunk szerint végre Ön is megkapta a védőoltás első dózisát. Ha jól emlékszem, korábban az mRNS alapú oltást említette, hogy azt szeretne leginkább kapni - és ha jól tudom végül a Pfizer/BioNTech vakcinájával is oltották be. Volt-e valami mellékhatás az oltást követően, minden rendben zajlott?

D.E: Minden rendben, szúnyogcsípés volt.

WR: Sajnos Magyarországon nagyon súlyos helyzet alakult ki, amely elsősorban a brit variáns térnyerésének tudható be. Nem mellesleg számos mutánsról hallani, úgye ezek közül a legismertebb és talán legveszélyesebb is a dél-afrikai és a brazil változat. Szerencsére ez utóbbi variánsok úgy tudom Szegeden, de országos szinten is csak kis számban vannak jelen. A számadatok tükrében az viszont kijelenthető, hogy a brit mutáns amellett, hogy mintegy 70%-al jobban fertőz az eredeti változattól, súlyosabb megbetegedéseket is okoz. Ezt Ön is így látja, miért okoz a betegeknél és az egyre fiatalabb korosztályoknál is súlyosabb megbetegedést ez a változat?

DE: A mutánsoknak kétféle szempontból van jelentősége, és a kettő nem feltétlenül jár kéz a kézben. A „kenti”, vagy „brit” mutáns sokkal fertőzőbb, mint a korábbi változatok (már régen nem az eredeti vírus terjed). Ezért veszélyesebb is, mert a szervezeten belül is gyorsabban terjed: kevesebb ideje van az immunrendszernek a terjedést megakadályozni. A dél-afrikainak nevezett változat veszélye abban rejlik, hogy egyes vakcinák kevésbé védenek vele szemben. Akár az immunizált emberek egy részét is képes megfertőzni. Már dolgoznak azon az „emlékeztető” oltáson, amelyik ezt korrigálni tudja. Mivel a „fiatalabb korosztályok” hozzáállása érthető okoknál fogva sokkal „macsóbb”, természetes, hogy köztük jobban terjed a fertőzés. De a fiatalabbak közt is sok az elhízott, a láncdohányos, a (kezeletlen) cukorbeteg, vagy aki nem is tudja, hogy magas a vérnyomása, hogy szívproblémája van. Ezek között egy gyorsan terjedő mutáns nagy kárt tud okozni.

WR: A zoonótikus vírus most adaptálódik az emberi szervezethez, meddig fog még mutálódni a SARS-COV2? Elképzelhető, hogy évek múlásával egyszerű náthává szelídül vagy erre nincs sok esély?

DE: Pár ezer év alatt egészen biztos, hogy náthává szelídül. Erre majd akkor visszatérünk…

WR: Egyes kutatások szerint a koronavírus brit variánsa (hivatalos nevén B.1.1.7) a háziállatokat sem kíméli, a vírustörzs macskáknál és kutyáknál például okozhat szívizomgyulladást, míg az eredeti vírus nem igazán fertőzte meg a kiskedvenceket.

DE: De, a korábbi variánsok is jól szaporodtak macskákban (sőt, tigrisek, oroszlánok fertőzéséről is tudunk), sőt a prémállatok vissza is fertőzték a gondozókat. Amilyen tüneteket a „long covid”-os betegeknél látunk, azokkal az állatok közt is találkozni fogunk.

WR: Van-e már arra valami tanulmány vagy kimutatás, hogy a természetes vírusfertőzésen átesett személyek meddig védettek a vírussal szemben? Ökölszabályként a 3-6 hónap védettségi intervallum tartja még magát?

DE: Ökölszabályként, talán igen. De – ahogyan az egyik ember tünetmentesen átvészeli a fertőzést, a másik meg belehal – nem várható, hogy hasonló védettség alakuljon ki mindenkiben. Biztosan akad, aki évekig tartó védelmet szerzett, van, aki semmilyet. Meg lehet méretni. Akik túlélték a 2002-es SARS járványt, még ma is védettek, de számos, pár hónapja betegségen átesett emberben nem lehet kimutatni ellenanyag termelést.

WR: A Pfizer bejelentette, hogy egy potenciálisan hatékony vírusölő gyógyszerrel kísérletezik. A fehérjebontó enzimgátló megakadályozza a vírus szaporodását a sejtekben. Ön szerint ígéretes lehet ez a koronavírus ellen, hiszen jelenleg monoklonális antitest és plazma terápia mellett csak a Remdesivir és a Favipiravír áll az orvosok rendelkezésére. Utóbbit már háziorvosok is felírhatják a betegeknek.

DE: Számtalan szellemes gyógyszeres beavatkozáson dolgoznak kutatók (vagy húszféle gyógyszer fejlesztéséről írtunk cikket a Gyógyszerészet c. lapban), igazán zseniális megoldások is vannak ezek között. Szerencsére ez a vírus olyan bonyolultan más, mint az emberi szervezet, hogy sok támadási pontot felkínál. A korábbi vírusellenes szerek – ide tartoznak az említettek is – azért nem működnek jól, mert ez a vírus hordoz egy hiba-javító enzimet, kijavítja azt a hibát is, amit a mi gyógyszerünk okozott. Sajnos gyógyszerek klinikai kipróbálása is nagyon hosszú ideig tart, nem számíthatunk arra, hogy maholnap lesz hatékony pirulánk.

WR: Két újabb vakcinát engedélyezett Magyarországon az OGYÉI a napokban. Mit lehet tudni a kínai CanSino, illetve az AstraZeneca/Oxford Indiában gyártott vektorvakcinájáról?

DE: Az indiai csak gyártási helyében tér el a korábbi AZ-tól (bár lehet, hogy a korábbi között is volt indiai gyártású). A CanSino egy korszerű oltóanyag, hasonlít az AZ-ra, szinte betűre egyezik a Szputnyik második oltásával. De csak egy adag kell belőle, az is elég hatásos védelmet ad (állítólag). Hogy a dél-afrikai mutánssal szemben ez is olyan kevéssé véd-e, mint az AZ, azt még nem tudjuk.

WR: Néhány ország korábban felfüggesztette az oltást az AstraZeneca vakcinával, hiszen a gyanú szerint vérrögképződés jelentkezett néhány embernél. A kínai Sinopharm elölt vírust tartalmazó oltás esetében pedig Egyesült Arab emírségekben szükség volt egy harmadik kört is beiktatni egyes esetekben, hiszen csak nagyon gyenge immunválasz alakult ki néhány beoltott személynél. Nincs félnivaló a vakcinák esetében?

DE: Már 17 millió adag AZ vakcinát adtak be, és 17 millió be nem oltott ember közül is sokan meghaltak. Ilyenkor természetes, hogy kivizsgálják, van-e összefüggés az oltás és a komplikáció között. Valakit az oltás utáni napon elüt a villamos, az nem biztos, hogy az oltás miatt történt. Ha nincs összefüggés – most ezt találták – akkor oltanak tovább. Ez így jó, erősíti a bizalmat. UA Emírségben nem a Sinopharm vakcináját használták, hanem a SinoVac cég hasonló, CoronaVac készítményét. Kevés adat hozzáférhető, így nem tudhatjuk, mennyire komoly a gond.

WR: Ön szerint mikor térhet vissza végre az élet a normál kerékvágásba?

DE: Biztos, hogy ugyanabba a kerékvágásba akarunk visszatérni? Biztos, hogy azt „normálnak” lehet nevezni? Biztos, hogy tovább akarjuk zabálni az egzotikus állatokat, fel akarjuk égetni a dzsungelt, jó ötlet Chiléből hozatni nőnapra a rózsát? Mint kiderült, a légszennyezéstől is kb. annyi ember hal meg évente, mint a koronavírustól. Nem kellene mindkettőtől megszabadulni?
(Webrádió)

Címkék

Duda Ernő Koronavírus Virológus Immunológus
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!