TV műsor

Duda Ernő virológus: Rajtunk múlik, hogy lesz-e negyedik hullám

Koronavírus, 2021.06.07

A koronavírus járvány harmadik hulláma lecsengőben van Magyarországon, ugyanakkor a Delta variáns adhat némi aggodalomra okot. A pandémia aktuális kérdéseiről ismét Duda Ernő immunológus, virológus professzort kérdeztük.

Duda Ernő
WR: A koronavírus harmadik hulláma lecsendesedett Magyarországon, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az indiai variáns megjelent Nagy-Britanniában, ahol köztudott, hogy több százezer magyar dolgozik. Hazánkban is felbukkant már ez a változat, ugyanakkor a szigetországban a Delta variáns úgy tűnik, hogy kezdi kiszorítani a korábban kenti mutáns néven megismert változatot. Egyelőre úgy tűnik, hogy 40%-al fertőzőképesebb lehet a korábbi változatoknál, viszont úgy tűnik, hogy talán nem okoz sokkal komolyabb megbetegedést. Mit lehet tudni a B.1.617.2 kódnevű változatról?

D.E.: Ami kérdésben is szerepelt: fertőzőbb a korábbi variánsoknál. Mivel a felnőtt britek jelentős része már immunizált, főleg a gyerekek és a fiatal felnőttek között terjed. Az a variáns, amelyik fertőzőbb, az a szervezeten belül is gyorsabban terjed, ezért könnyebben okoz tüdőgyulladást.

WR: A brit adatokból kitűnik, hogy a szigetországban elsősorban használt Pfizer/BioNTech, valamint AstraZeneca vakcinák is hatásosak a Delta mutáns ellen. Súlyosabb szövődmény azoknál alakult ki, aki korábban nem vették fel egyik védőoltást sem. Ön szerint is fontos, hogy aki még nem vette fel, iratkozzon fel valamelyik védőoltásra?

D.E.: Csak az oltás jelent tartós védettséget. A nyájimmunitás nyújtotta védelemre addig nem szabad számítani, amíg a lakosság (beleértve a gyermekeket is) 80+ százaléka nincs beoltva.

WR: Ön szerint lassan visszatérhetünk a "régi" életünkhöz, vagy egy negyedik hullám is bekövetkezhet Magyarországon az ősz közeledtével?

D.E.: Ez rajtunk múlik. Ha a 12 évesnél idősebb tanulókat beoltanánk szeptemberig, az nagyon gátolná az újabb hullám kialakulását, hiszen ez a korosztály a legaktívabb a járványok terjesztésében. Mivel jelenleg a lakosság kevesebb, mint a fele védett, a vírus pedig kétszer fertőzőbb, nincs akadálya a járvány terjedésének, ősszel bármi bekövetkezhet.

WR: Mikor érhetjük el a nyájimmunitást, 7-8 millió beoltott esetén?

D.E.: Nem hiszem, hogy bízni lehet a nyájimmunitás kialakulásában. A helyes ismeretek hiánya és az interneten terjedő ostobaságok túl sok embert „beoltottak” a védőoltás ellen. A regisztráció is gátja annak, hogy a vidéki, idős, vagy tanulatlan emberek oltásra kerüljenek. Nem lenne baj, ha – külföldi példát követve – pénzzel, szabadnapokkal, vagy egyéb bónuszokkal vennék rá a vonakodó népességet az oltás felvételére.

WR: Ön hogy látja, kell majd harmadik oltás, illetve évente kell majd ismételni az oltásokat vagy sikerült már többé-kevésbé legyőznünk a járványt?

Mindenki immunrendszere más. Nincs olyan oltás, amelyik mindenkit képes lenne megvédeni. Ráadásul, vannak hatékonyabb és kevésbé hatékony vakcinák. Akiket beoltottak, de nem alakult ki védettségük, azokat ki kell szűrni és újra vakcinálni. Lehetőség szerint más típusú vakcinával, az talán működik. A (pl. Moderna készítménnyel) tavaly tavasszal beoltott emberekben még mérhető az immunitás. Ez reményt ad arra, hogy egy évnél tovább kitart egy oltási ciklus. Az majd később derül ki, szükség lesz-e évente újabb vakcinálásra, van-e, lesz-e olyan vakcina, amelyik hosszabb időre is védettséget biztosít.

WR: Még mindig tart a vita arról, hogy a pandémiát okozó koronavírus járvány valójában laborszökevény-e vagy denevérről "ugrott" át emberre egy közvetítő állat, talán a tobzoska közvetítésével. Ön korábban ez utóbbi verziót tartotta valószínűnek, ahogy a tudósok többsége. Ezzel kapcsolatban felmerült-e valamilyen új és hiteles információ, korábban a WHO is vizsgálódott Kínában.

D.E.: Minden olyan híresztelés agyrém, ami arról szól, hogy ez egy mesterséges vírus. Azt, hogy véletlenül laboratóriumban dolgozó, ott megfertőződött emberek révén jutott-e el a lakossághoz, vagy a piacon kezdett-e terjedni, sohasem fogjuk megtudni, de nem is igazán érdekes. Az a tény, hogy egy állati vírus, a „wuhaninak” nevezett verzió mennyire jól alkalmazkodott az emberhez (milyen erősen tudott kapcsolódni az emberi ACE-2-höz), nagyon szokatlan. Felveti annak a lehetőségét, hogy nem 2019-ben került át először az emberre. A HIV vírusa is fél évszázadon keresztül terjedt kis, kevéssé civilizált közösségekben, mielőtt behurcolták Amerikába, ahonnan napok alatt elterjedt a világ minden tájára. Az „új” koronavírus is lehet, hogy hosszú évek alatt alkalmazkodott az emberhez, valahol DK-Ázsiában, kis falusi közösségekben, náthás tüneteket okozva a jellemzően fiatal lakosságban, mielőtt berobbant a sűrűn lakott kínai nagyvárosba. 

WR: A koronavírus esetében a vakcinák többsége a tüskefehérjére koncentrál, hiszen a vírus ennek segítségével fertőzi meg, juttatja be örökítőanyagát a sejtekbe. Ugyanakkor úgy tudom, fejlesztenek olyan szájon át alkalmazható preventív szert, amely gyakorlatilag átveri a vírust. A vírus azt hiszi, szaporodik, miközben valójában megöli azokat a sejteket, amelyekbe beférkőzött, ezzel pedig önmagát is "öngyilkosságra" készteti. Hasonló elven működő megoldás már létezik malária esetében, Ön szerint ez a módszer működhet a koronavírus esetében?

D.E.: Fejlesztés alatt állnak olyan lipopeptidek, amelyek megakadályozzák, hogy a vírus be tudjon jutni a sejtjeinkbe. Ezek orrspray formában, megelőzésként használhatók lesznek. Lesznek olyan vakcinák is, amelyek hasonló módon váltanak ki nyálkahártya immunitást.



(Webrádió)

Címkék

Duda Ernő Koronavírus
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!