A háromoldalú találkozót követő sajtótájékoztatón Pahor elmondta: mindhárom ország szembesül azzal a problémával, hogy néhány embernek kétségei vannak az oltást illetően, annak ellenére, hogy a vakcina "az egyetlen biztonságos és hatékony eszköz" a koronavírus legyőzéséhez.

"Beszélgettünk arról, hogyan lehetne meggyőzni az embereket, hogy higgyenek a tudománynak és a szakértőknek, és oltassák be magukat" - mondta Pahor, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a magukat nem beoltató emberekkel szembeni megtorló intézkedések nem hoznák meg a kívánt eredményt.

Van der Bellen kiemelte: egyre kevesebb a türelme azokkal szemben Európában, akik ellenzik az oltást, miközben Afrikában hiány van a vakcinából. "Ezek az igazi problémák" - hangoztatta az osztrák elnök.

Milanovic úgy fogalmazott: az ő türelme nagy azokkal szemben, akik nem akarják beoltani magukat, de nagyon csodálkozik is rajtuk. Mindazonáltal úgy vélte, egyes területeken valóban be kellene vezetni a kötelező oltást, ilyen az egészségügyi és a szociális ellátás.

A három elnök az Európai Unió bővítéséről is beszélt a Nyugat-Balkán irányába.

Pahor kiemelte: ez mind a három ország számára nagyon fontos, és egyben geopolitikai kérdés is az unió számára.

"Ha az EU nem lesz jelen a térségben, ha nem segít az ott élő embereknek békében, biztonságban és jólétben élni, valaki más, akinek nem ilyen nemesek a céljai, politikailag vagy valamilyen más módon beköltözik a régióba" - húzta alá Pahor, sürgetve az EU-t, hogy mielőbb nyissa meg kapuit a nyugat-balkáni országai előtt.

Van der Bellen azon témák között, amelyben nem értettek egyet, a közös szlovén-horvát tulajdonban lévő krskói atomerőművet említette.

"Meg kell várni, az Európai Unió hogyan kezeli majd az atomerőművek kérdését a Fit for 55" csomagon belül, az Európai Zöld Megállapodás kulcselemén keresztül"- mondta.

Pahor szerint az atomerőmű jövőjéről népszavazással kell dönteni, és azt is meg kell vizsgálni, az onnét származó energiát hogyan lehet majd helyettesíteni.