D.E.: Szemben a világ jelentős részével, Kínában nem használták a mRNS alapú vakcinákat a lakosság beoltására. A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az ott alkalmazott Sinovac és Sinopharm oltások két adagja gyakorlatilag semmi védelmet nem nyújt az omikron változatok fertőzésével szemben, a kínai vezetés pedig – feltehetően politikai meggondolásból – nem kíván nyugati vakcinákat importálni. Idáig tehát ez kínai belügy lenne. De ahol sok emberben szaporodik a vírus, ott szükségszerűen megjelennek újabb vírus változatok, amelyek aztán globálisan is elterjednek, ahogy azt korábban is láthattuk. Hogy melyik variáns fog dominálni, az megjósolhatatlan (bár néhány parafenomén látni véli a jövőt).

D.E.: Az omikron valamennyi változata különbözik a korábbi (wuhani, alfa, béta, gama, delta) variánsoktól, más módon jut be a sejtekbe, más sejttípusokat fertőz, így más tüneteket okoz. Ez magyarázza, hogy a korábban megszerzett immunitás kevésbé véd az omikron fertőzésétől, mint a többiekétől. De ez minden omikron változatra igaz.

WR: Magyarországon, aki szeretné, már kérheti a koronavírus elleni 5. oltását is, ha jól tudom. Ön szerint szükség van a 4-5. oltásra vagy csak azon veszélyeztetett csoportok esetében, mint az idősek vagy immunbetegségben szenvedők?

D.E.: A nálunk alkalmazott oltások (vagy a fertőzés kiállása) után a nyálkahártya felszínén is megjelennek IgA-nak nevezett ellenanyag molekulák, amelyek hatástalanítani tudják a vírusokat. Amíg ezek jelen vannak, a fertőzés esélye igen alacsony. Sajnos szintjük fokozatosan csökken, így 2-3 hónap után hatásuk már elenyésző. Tehát az oltás – mindegy hányadik – ennyi időn keresztül képes a fertőzéssel szemben védeni bennünket. Más a helyzet a súlyos betegség tekintetében: már a második-harmadik oltás is nagyon hatásos védelmet biztosít, amit természetesen fokoznak az újabb „boosterek”, akár oltásról, akár fertőzésről van szó. Minden ember immunrendszere más, másképp válaszol az oltásra is. Természetesen vannak, akik oltás nélkül is tünetmentesen vészelték át a fertőzést és vannak, lesznek, akik több oltás után sem tudtak hatásos védekezést kialakítani, akár bele is halhatnak a betegségbe. A korábban soha el nem ért, 99 százalékos hatékonyságú, kitűnő vakcina alkalmazása esetén is egymillió egészséges emberből tízezer védtelen maradhat! Pedig ekkor még nem számoltuk az immunhiányosokat, szervátültetetteket, a leukémiásokat, azokat, aki kemo-, vagy sugárterápiát kapnak, vagy csak nagyon idősek. Az utóbbiak védelme elérhető passzív immunizálással, de ezt – igen magas ára miatt – nem alkalmazzák általánosan.

D.E.: Két hatásos gyógyszer is van a SARS-2 vírus ellen, amelyek a vírus szaporodásának különböző lépéseit gátolják. A molnupiravir a nukleinsav szintézisét, a paxlovid pedig a vírus biológiailag aktív fehérjéinek kialakulását akadályozza meg. Az életveszélyt jelentő citokin- (vagy bradikinin-) „vihart” pedig a megfelelő időben adott gyulladásgátló szteroiddal lehet kordában tartani. Az enyhe tünetekkel járó fertőzés esetén segíthet a lázcsillapítás, meg a mézes tea, vagy (Arany János nyomán) kezelhetjük kígyóhájjal, medvezsírral, ebkaporral, kutyatéjjel.

D.E.: Nálunk és a környező országokban már mindenki vagy oltott, és/vagy néhányszor átesett a fertőzésen. Tehát valamekkora immunitással rendelkezik a koronavírussal szemben. Az a tény, hogy bennük az omikron kevésbé okoz súlyos, vagy halálos betegséget, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy „jobb indulatú”, mint a korábbi változatok. Kevéssé valószínű, de lehetséges, hogy egy „szűz” populációban éppoly veszedelmes lenne, mint a korábbi változatok.