Tények és tévhitek az új típusú koronavírussal kapcsolatban

Koronavírus, 2020.04.25

Korábbi cikkünkben 10+1 komoly kérdést tettünk fel Duda Ernő professzornak. A szegedi virológust ezúttal a SARS2 koronavírussal kapcsolatos tényekről és tévhitekről faggattuk, hiszen számos cikk jelent meg a közelmúltban az eddig ismeretlen kórokozóval kapcsolatban.

Duda Ernő
Korábbi cikkünkben 10+1 komoly kérdést tettünk fel Duda Ernő professzornak. A szegedi virológust ezúttal a SARS2 koronavírussal kapcsolatos tényekről és tévhitekről faggattuk, hiszen számos cikk jelent meg a közelmúltban az eddig ismeretlen kórokozóval kapcsolatban.

1. Több potenciális gyógyszert is tesztelnek a Covid-19 megbetegedéssel kapcsolatban, azonban még mindig nem látni tisztán, hogy bármelyik eredményes lehet-e. A kezdeti bizakodás ellenére úgy tűnik, hogy sem a remdesivir, sem a hidroxiklorokin-azotrimicin páros nem hozta meg a várva várt áttörést, igaz egyelőre kis mintavételű kísérletek zajlottak. Ön hogy látja, a meglévő gyógyszerek közül hamarosan lehet egy igazán eredményes, tekintve, hogy több tucat van, ami ígéretes?

DE: Nagyon szkeptikus vagyok a hatásos gyógyszereket illetően. Kínában száznál több klinikai vizsgálat zajlott gyógyszerek kombinációival, jelenleg a WHO és az EU is hasonlóan nagyszámú klinikai vizsgálatot folytat – egyelőre semmi biztató eredmény nincs. Ha lett volna, már tudnánk róla, mint ahogy már tudjuk, hogy a kínaiak egyik védőoltása majmokban bizonyította védő hatását.

2. A Szegeden alapított Solvo Biotechnology is a koronavírus ellenszerét kutatja. Esetleg van-e valami bíztató információ ezzel kapcsolatban?

DE: A Solvo nem fejleszt gyógyszereket, hanem a gyógyszer-jelölteken folytat a hatóságok által megkövetelt vizsgálatokat, amelyeket korábban csak állatokon, embereken tudtak végrehajtani. A nagy gyógyszergyárak természetesen nagyon titkolózóak, így a Solvo nem tudhatja, mely gyógyszereken végez vizsgálatokat, csak kódolt anyagokkal dolgozik.

3. Rengeteg tévhit kering a maszk és a kesztyű használat szükségességéről. Véleményem szerint nagyon fontos a maszkok használata. Ön használ maszkot? Mi a véleménye, melyiket érdemes? Elegendő a sebészi, illetve a mosható maszk vagy javasolja az FFP2, FFP3 részecskeszűrő félálarcok viselését, esetleg szemüveggel?

DE: Attól függ, milyen helyzetben viseljük a maszkot. Ha (nem tudva, fertőzőek vagyunk-e) azért viselünk maszkot, nehogy megfertőzzünk másokat, akkor bármi, sál, kendő, maszk megfelel, főleg, ha a távolságot is megtartjuk. Más a helyzet, ha tudjuk, hogy beteggel van dolgunk (orvos, ápoló, családtag). Ilyenkor profi maszk, álarc, szemüveg, stb. használata javasolt, de hozzáteszem, ennek használatát tanulni kell – különben kevésbé védhet, mint egy sebészi maszk.

4. Sokan a zöldségeket és a gyümölcsöket is megmossák, mielőtt elfogyasztják, ami minden esetben helyes is. Vannak azonban olyan háztartások, ahol mosogatószerrel is átmossák. Van erre szükség, hiszen megint mások azzal érvelnek, hogy a mosogatószer "beszivároghat" az élelmiszerbe?

DE: A mosószer nem szivárog be a gyümölcsökbe, zöldségekbe, ez szamárság. De a vírus érzékeny a detergensekre, tehát a híg mosogatószer előnyös lehet.

5. Az újtípusú SARS2 koronavírus egyes kutatások szerint jól ellenáll a 60 de akár a 90 foknak is egy darabig. Ön szerint például szükséges a rendelt ételt újramelegíteni?

DE: Ez a hő-ellenállóság egy kísérlet félreértelmezése. Ott olyan vírus koncentrációkat használtak, amilyenek az életben nem fordulnak elő. De – ahogy a mosószeres mosás – az újramelegítés sem árt. De nem kell percekig forralni!

6. Általánosságban a vírus mennyi ideig marad életben a különböző felületeken. Egyes tesztek szerint például műanyag felületen 2-3 napig is aktív lehet a vírus. Van erről valamilyen biztos információ, kutatás?

DE: A vírus nem marad életben, mert sose élt. Megint egy kutatás zanzásított félreértelmezéséről van szó. A vírus fertőzőképessége úgy csökken, mint a radioaktív anyagok sugárzása: felezési ideje van, fokozatosan csökken, nem egyszer csak elpusztul. Textilen, papíron, rézen, nemes fémeken gyorsan, nedves felületeken, műanyagokon lassabban feleződik. De pl. a napsugárzás, száraz levegő, magasabb hőmérséklet is felgyorsítja a bomlását. A valós életben a vírus eleve nagyon kis koncentrációban fordul csak elő (ha nem köhögött rá valaki a műanyagra), tehát nem fordul olyan elő, hogy egy műanyag tárgy napok múltán is fertőző lenne.

7. Jelenleg a gyógyult betegektől vett vérplazmával kísérleteznek. Ön szerint hatásos lehet az ellenszérum terápia? Aki még nem beteg, annak adhat passzív védettséget az antitest?

DE: Ez egy bevált technológia, az Ebola vírus ellen is használták. Elsősorban a súlyos betegek gyógyítására jöhet szóba, megelőzésre, - hozzáférhetősége miatt – kevésbé. A gond az lehet, hogy azokban, akik tünetmentesen élték túl a fertőzést nem nagyon vagy egyáltalán nem termelődik ellenanyag. Akik pedig súlyos tüneteket szenvedtek el, nem biztos, hogy már alkalmasak plazmaforézisre.

8. Kisállat, főleg kutya tartóknak, hogy kell eljárniuk helyesen? Elvileg a kutya nem terjeszti a kórt, de a lábát sétáltatás után érdemes fertőtleníteni a javaslatok szerint. Ön ezt hogy látja?

DE: Ugye elég valószínűtlen, hogy egy beteg ember köpködött az utcán és az eb pont ebbe lépett bele, pont mielőtt hazaérkezett volna? Persze, én is látom, ahogy szkafanderes emberek fertőtlenítik a teherautó kerekét. Ugyan, hogy került oda vírus? Hogy tudott megkapaszkodni, mialatt a kocsi száguldott? Mindent túl lehet lihegni. De ha már fertőtlenítik a kutyát, ne a Trump által javasolt módon (fertőtlenítőszert a tüdőbe) tegyék!
(Webrádió)

Címkék

Duda Ernő Koronavírus
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!