TV műsor

A baloldali Önrendelkezés nyerte meg a koszovói választást

Külföld, 2021.02.15

A baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Koszovóban - derült ki a választási bizottság legfrissebb, a szavazatok 99,23 százalékának feldolgozottsága alapján közölt adatokból hétfőn.

Az Önrendelkezésre a szavazópolgárok 47,88 százaléka adta a voksát. Ez 55 képviselői helyre lesz elegendő a 120 tagú törvényhozásban.

A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 17,36 százalékával, a harmadik pedig az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,08 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,4 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek mindegyikét a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg.

A részvételi arány a választási bizottság adatai szerint 47 százalékos volt, ami átlagosnak számít Koszovóban.

A várakozások szerint hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyeknek egyik sarkalatos pontja az új köztársasági elnök személyének kijelölése lesz.

Korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig ötvennapos kormányfősége idején pedig kiábrándult a többi albán pártból. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.

Enver Hoxhaj, a PDK elnöke a választási vereséget követően kiemelte: elismeri az Önrendelkezés győzelmét, és máris jelzi, nem kíván az új kormány tagja lenni. Mint mondta, nem tudna közös kormányt alakítani az Önrendelkezéssel, mert teljesen eltérnek a politikai elképzeléseik.

Avdullah Hoti távozó miniszterelnök, az LDK politikusa arról beszélt, nem ilyen eredményre számított, de vállalja a felelősséget a választási vereségért. Isa Mustafa volt miniszterelnök pedig hétfőn bejelentette, lemond a párt elnöki posztjáról.

Az Önrendelkezést mozgalomként hozták létre 2005-ben, először 2010-ben indult parlamenti választáson, akkor a szavazatok 12,69 százalékát szerezte meg. A másfél évvel ezelőtti előrehozott parlamenti választáson már 26,27 százalékos volt a támogatottsága.

A választási bizottság előzetes adatainak közlését követően Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője sajtótájékoztatón köszönte meg a támogatást és jelentette be győzelmét. Mint mondta, a koszovóiak bebizonyították, hogy bármit elérhetnek, ha összefognak. "A választás népszavazássá és győzelemmé vált" - fogalmazott a politikus. Szerinte pártjának győzelme azt bizonyítja, hogy a koszovói állampolgárok a változásra és a korábbi vezetők menesztésére, a korrupció és a stagnálás ellen szavaztak. Kiemelte: a munkahelyekért és az igazságszolgáltatásért nyerték meg a választást. Hozzátette: senkin nem fog bosszút állni, viszont a munkáját miniszterelnökként mindenképpen el fogja végezni.

A sajtótájékoztatón Albin Kurti Vjosa Osmani házelnökkel, a megbízott köztársasági elnökkel együtt jelent meg. A politikust úgy mutatta be mint Koszovó leendő köztársasági elnökét. Vjosa Osmani korábban az LDK politikusa volt, ám a mostani választáson már az Önrendelkezés listáján indult.

Koszovó legnagyobb gondja a magas munkanélküliség, a korrupció és a rendezetlen államjogi státus, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindezen gondokat tetézi a koronavírus-járvány, illetve az annak következtében kialakult súlyos gazdasági válság, illetve az, hogy a koszovói állampolgárok egyre elégedetlenebbek az Európai Unióval, ugyanis Brüsszel évek óta halogatja a koszovóiak vízumliberalizációját. Az új kormánynak mindezeket a gondokat is kezelnie kell, ha a korábbiaknál sikeresebben és hosszabban kívánja vezetni a kis balkáni államot. Problémát jelenthet viszont, hogy az Önrendelkezés ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiához fűződő viszony rendezését.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!