Valentin Inzko, a nemzetközi közösség volt boszniai főképviselője, akinek a megbízatása július 31-én járt le, július végén hozott egy kötelező érvényű rendelkezést, amely a boszniai szerbek szerint elfogadhatatlan. A rendelkezés értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható a jövőben.

A rendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko törvénymódosítását, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja kijelentette, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Emellett a békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek - egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre. A megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását.

Kedden Christian Schmidt német diplomata azt mondta, úgy tudta, Milorad Dodik is részt vesz a találkozón, és csak a bemutatkozó találkozót követő megbeszélésektől maradt távol a szerb tag. "Biztos, hogy a jövőben együtt fogunk dolgozni, hiszen mindannyiunk kötelessége, hogy az ország és az itt lakók érdekében együtt dolgozzunk" - tette hozzá.

A boszniai szerbek korábban közölték, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában, és nem vesz részt semmilyen erre vonatkozó tárgyaláson.

Christian Schmidt kijelentette: az lesz a célja, hogy végre megkezdődjék a párbeszéd az államalkotó népcsoportok között, és normalizálódjon a helyzet országon belül, ezt követően pedig minden erejét arra fordítja, hogy az országot az Európai Unió irányába "húzza".