Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, illetve részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport - a bosnyákok, a horvátok és a szerbek - beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.

A boszniai szerbek azonban már Christian Schmidt 2021-es kinevezésekor is azt mondták, hogy nem fogadják el a kinevezését, és az országrész miniszterelnöke a szerdai parlamenti felszólalásában is azt hangoztatta, hogy Boszniának jelenleg nincs nemzetközi főképviselője.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje azt követően szavazott a főképviselő elismerésének megtagadásáról, hogy Christian Schmidt néhány nappal ezelőtt arra figyelmeztette a boszniai szerbeket, hogy számos következménnyel kell szembenézniük, amennyiben megszegik a daytoni szerződésben foglaltakat, és semmibe veszik a főképviselő által hozott jogszabályokat.

A boszniai Szerb Köztársaság vezetése számos alkalommal jelezte már, hogy szeretne függetlenné válni Bosznia-Hercegovinától, és nem ismeri el azokat a döntéseket, amelyek autonómiájának csökkentésére vonatkoznak.