A jelenlévő országok vezetői emellett felszólították az EU-t, hogy az év végéig adja meg Bosznia-Hercegovinának a tagjelölt státusát, és vezessen be a térség valamennyi országára vonatkozóan vízummentességet, valamint álljon ki a Nyugat-Balkán mellett a gazdasági és energiaválság következményeinek enyhítése érdekében.

Borut Pahor szlovén államfő Zoran Milanovic horvát államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta: a találkozó zárónyilatkozat nélkül ért véget, de ennek ellenére sikeres volt.

Jelezte: arra koncentráltak, amiben egységesek, és nem foglalkoztak olyan kérdésekkel, ahol nagyok a különbségek az országok között.

"Közös véleményünk, hogy az EU-bővítés kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán stabilitásához, és minden eddiginél nagyobb geopolitikai kérdés" - hangsúlyozta Pahor, hozzátéve: megerősítették továbbá, hogy valamennyien elkötelezettek a párbeszéd mellett, amelyet a nézeteltérések leküzdése egyetlen elfogadható módjának tekintenek.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, idén júliusban pedig - egy év késleltetés után - megkezdődtek Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.

Milanovic szerint az EU egy részének mély előítéletei vannak a tagjelölt országokkal szemben, amelyek közül néhány még nem is kapott tagjelölt státust, mint Bosznia-Hercegovina.

Mint mondta, nem tudja, hogy ezek az országok továbbra is akadályoztatva lesznek-e, de a helyzet világossá vált számára, amikor Ukrajna megkapta a tagjelölti státust, miközben Bosznia-Hercegovina nem. "Ezt erkölcsi borzalomnak tartom" - fogalmazott.

Arról, hogy miért nem született közös nyilatkozat, Milanovic azt mondta: egyeseket zavar az a kifejezés, hogy államalkotó nemzet, amely a Bosznia-Hercegovinában élő mindhárom nemzetiség részére egyenlő jogokat biztosít. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.

Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer számukra igazságtalanul hátrányos. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok.

A szlovén és a horvát elnökön kívül a rendezvényen részt vett Bajram Begaj albán, Milo Djukanovic montenegrói, Vjosa Osmani koszovói, Sztevo Pendarovszki észak-macedón és Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint a boszniai háromtagú elnökség mindhárom tagja: a horvát Zeljko Komsic, a szerb Milorad Dodik és a bosnyák Sefik Dzaferovic is.

A Brdo-Brioni folyamat létrehozását Horvátország és Szlovénia kezdeményezte 2010-ben. A kezdeményezés mindenkori célja a nyugat-balkáni térség euroatlanti integrációjának felgyorsítása.